Tenyerén hordozta a vidéket a betyárromantika legendája

Életének 73. évében szombaton meghalt Oszter Sándor, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész – közölte felesége, Failoni Donatella a Facebookon. A bejegyzés szerint Oszter Sándor szívinfarktus következtében halt meg péntek este.

Kapcsolódó

Megújult a betyárok egykori törzshelye az Alföldön

A Kondorosi Csárda 1740 körül épült nyolc út találkozásánál.

A színészlegendával, aki a vidéki élet nagy tisztelője volt, 2013-ban készített interjút a Sokszínű vidék.

Magam is vidéki gyerek vagyok, hiszen Győrben születtem. A sors úgy hozta, hogy – családi gyökereimet sem feledve – mind a magánéletemben, mind a munkámban erős a csodálatos magyar vidék iránti tisztelet és szeretet. Mindegy hol járok: a Nyírségben vagy éppen a Börzsönyben, az Alföldön vagy éppen a Bakonyban, a táj, az ott élő emberek élete, mindennapjai érdeklődésem középpontjába kerülnek

– vallotta büszkén.

Oszter Sándor (1948-2021)

Oszter Sándor 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, első munkahelye a Vígszínház volt, 1978-tól a Nemzeti Színház, majd a Pesti Magyar Színház tagja volt. 1990-től szabadfoglalkozású művészként dolgozott.

Számos filmben is játszott, hírnevét a Magyar Televízió 12 részes Rózsa Sándor-sorozatának címszerepe alapozta meg. Láthattuk többek közt a Kitörés (1970), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), 80 huszár (1978), a Jób lázadása (1983), a Vadon (1988) és az Argó (2004) című filmekben, valamint az Ida regénye, a Lili bárónő, a Gyere hozzám feleségül és az Éjjeli menedékhely című tévéjátékokban.

Művészi munkáját 1983-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1988-ban lett érdemes művész. 1972-ben a San Remó-i filmfesztiválon ő kapta a legjobb férfi alakítás díját a Kitörésben nyújtott játékáért.

2013-ban Kossuth-díjat kapott sokoldalú, stílus- és műfajgazdag művészi munkásságáért, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt kiváló jellemábrázoló képességgel emlékezetesen megformáló, maradandó élményt nyújtó pályafutása elismeréseként.

Oszter Sándor nevét 1971-ben ismerte meg az ország, amikor bemutatták a Rózsa Sándor című filmet. Főszereplőként a csárdamítosz és a betyárromantika máig élő jelképévé vált, s talán ebből is fakadt az Alföldhöz való erős kötődése.

A betyárromantikához fűződő szerepvállalásában nem volt hiány. Rendszeres vendége volt Kondoros – ahol díszpolgári címmel tüntették ki – rendezvényeinek, így a betyárnapoknak is, ráadásul a csárda emlékszobájában láthatók a Rózsa Sándor című filmben használt személyes ereklyéi is.

Régebben is tudtam, hogy Kondoroson őrzik a Rózsa Sándorral kapcsolatos emlékeket. Amikor először vettem részt a betyárnapokon, örömmel tapasztaltam, hogy itt ilyen erővel ápolják a híres betyár emlékét

– mondta a vele készített interjúban.

Oszter Sándor az Alföldi Legendárium Klaszter egyik alapító tagja volt, hiszen az alföldi legendák között található Rózsa Sándor legendája is. Mint vallotta, a legtermészetesebb, hogy neki, mint a híres betyár filmbeli megformálójának a klaszter tagjai között volt a helye.

Oszter Sándor emlékét megőrizzük, nyugodjon békében.

Kapcsolódó

Betyárok emlékét őrzik a romantikus alföldi csárdák

Az igazi csárdához hozzátartoznak a betyártörténetek, mint csikóshoz a karikás ostor.