A Magyar Haltani Társaság folytatva a hagyományokat, a 2022-es évre is meghirdeti az Év Hala választást. A címre idén is három halfaj esélyes, szavazni 2021. december 31. déli 12 óráig lehet.
Mindhárom jelölt faj őshonos vizeinkben, van közöttük védett és fogható faj is, írja a haltanitarsasag.hu.
Bodorka
Kis méretű halfaj a Bodorka, nagyobb példányai a 15-20 centiméteres hosszt érik el. Legszembetűnőbb ismertetőjegye narancssárga-narancsvörös szemgyűrűje. Háta mérsékelten magas, teste oldalról lapított. Fiatalon planktont fogyaszt, majd idősebb korára férgek, rákok és rovarlárvák képezik táplálékát. Szinte minden halas vizünkben megtalálható a hegyvidéki kis patakok és a túl erős sodrású folyószakaszok kivételével. Tömegesen előforduló halként ragadozó halaink táplálkozásában van jelentősebb szerepe. A húsa szálkás, de ízletes.
Bagolykeszeg
A faj különleges nevét jellegzetesen nagy, feltűnő “bagolyszeméről” kapta. Népi nevei között megtalálható a bagókeszeg vagy a szápakeszeg is, hogy a halászok által társfajának nevezett laposkeszegtől (Ballerus ballerus) megkülönböztethessék. A faj elterjedésének nyugati határa a Duna vonaláig, egészen Bajorországig húzódik, míg keleti elterjedése a Fekete-, Azovi-, Kaszpi-tengerre és az Aral-tóra is kiterjed. Csapatosan élő, nagyobb folyóvizeket kedvelő halfaj, főleg a mederfenék közelében szeret tartózkodni, táplálékát a mederanyagban rejtőző szúnyoglárvák, csigák, kagylók alkotják. Húsa szálkás, azonban kiváló ízű, füstölésre kitűnően alkalmas.
Széles durbincs
Kis méretű, zömök testalkatú hal, aminek jól fejlett példányai is csak körülbelül 15 centiméteres hosszt érnek el. Testét halványbarna színű, apró, sötétbarna foltok tarkítják, melyek gyakran szabálytalan, elmosódott harántsávokba rendeződnek. Teste oldalról lapított, magasan ívelt, a fej mögött meredeken emelkedik. Fiatalabb korban planktonszervezeteket fogyaszt, majd fokozatosan tér át olyan nagyobb méretű táplálékra, mint a puhatestűek, rovarlárvák, rákok és férgek. Áramláskedvelő halfaj, nappal általában inaktív, inkább csak szürkületkor hagyja el búvóhelyét.
A Duna vízrendszerében általánosan megtalálható, ezen belül a Tisza-tóban is él önfenntartó populációja. Védett fajunk, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Mivel a hozzá leghasonlóbb faj, a vágódurbincs sem fogható, így a horgásznak pontos faji azonosítás nélkül is nyomban vissza kell engednie.
