A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben igen kevés güzüegér-halmot fedezhetünk fel, s a meglévők sem nagyméretűek. A népi megfigyelések szerint ez arra utal, hogy enyhe lesz a tél, olvasható a nemzeti park weboldalán.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A halmok csökkenő száma ugyanakkor azt is jelezheti, hogy a faj élőhelyeinek csökkenésével az állomány is csökkent.
A güzüegerek rendkívüli módon hasonlítanak a mindenki által ismert házi egerekhez. Fontos különbség azonban, hogy a güzüegerek hasa hófehér, s ugyanilyen kis fehér tappancsaik is vannak.
Ezek a bájos, mókás állatkák a néphit szerint kiváló időjósok
– írja a portál.
A güzüegerek a tél beállta előtt különböző méretű halmokat készítenek a szántóföldeken, tarlókon, mezsgyéken, parlagterületeken.
A halmok ugyanis nemcsak otthonul szolgálnak a güzüegerek száma, hanem takarmányraktárként is funkcionálnak.
A halmok készítésének megvan a maga speciális technikája. A föld felszínén 10-15 cm vastagságban gyommagvakat, kalászokat halmoznak fel, ez lesz az egércsalád téli tápláléka. A halmot ugyanilyen vastagon földdel takarják be, amihez a közelben vájt anyaggödrökből hordják az alapanyagot. A halom alatt, mintegy 20-25 cm-es mélyen egy nagyobb üreget vájnak ki, ebben vészelik át a telet.
Szemben az összes többi kisrágcsálóval a güzüegerek monogámok, s a szülők és a fiatalok télire is együtt maradnak. Az általuk készített halom alatt töltik a telet és a raktárukból táplálkoznak
– olvasható a portálon.
Egészen az 1980-as évekig a güzüegeret nem különböztették meg a házi egértől, mára azonban már bebizonyították, hogy két különböző fajról van szó. A házi egerek csak emberi környezetben élnek és nem párban, a güzüegerek pedig csak a szántóföldeken, mezőkön és párban. Mezőgazdasági kártételük nem jelentős, mert a gabonaszemek túl nagyok nekik, csak az apró gyommagvakat tudják megenni.
