Áprilisi havazást hozhat a Gergely napi hideg

Március 12-e a régi időszámításban tavaszkezdő napnak számított, de tartottak attól, nehogy megrázza a szakállát Gergely.
Kapcsolódó cikkek

Bár a március 12-i Gergely napnak közel sincs olyan jelentősége a néphagyományban, mint a közelgő Sándor-József-Benedek hármasnak, Gergely napjához is számos időjóslás kapcsolódik.

Kapcsolódó
Szép májust jövendöl a száraz március
A néphagyomány szerint Sándor, József és Benedek zsákban hozzák majd a meleget.

Március 12-e a régi időszámításban tavaszkezdő napnak számított, nem véletlen hát, hogy különös szokások éltek ilyenkor vidéken. A legjelentősebbnek a gergelyjárást tartották, ami az iskolás gyermekek toborzó és adománygyűjtő színjátékának számított.

A diákok életének  része volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk anyagi alapjait. Később a tanulók tanítóik számára is gyűjtötték az adományt, melyet esetenként együtt fogyasztottak el az iskolában.

Gergely napja időjósló nap

Zalaszentbalázs szőlősgazdái úgy vélték, hogy a Gergely napján metszett tőkékről ősszel sok bort szüretelnek. Hozzájuk hasonlóan sok helyen ekkor metszették szőlőjük sarkaiban lévő négy tőkét, a néphit szerint ugyanis a négy sarok védelmet nyújtott a kártevők ellen, így a Gergely napján metszett tökékről sok szőlőt lehet majd szüretelni.

Hideg ide vagy oda, sok helyen ezen a napon misét tartottak, majd megkezdődött a tavaszi munka. Ezen a napon egyes helyeken elvetették a tavaszi gabonát és a hüvelyes növényeket.

A nap ünneplését egyébként IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette.

Nagy Szent Gergelyt jeles egyháztanítónak, a középkori kultúra egyik legnagyobb előkészítőjének tartják, ezért nem véletlen, hogy az ő névnapján kezdődött régi időkben az iskolai tanítás.

Kapcsolódó
Szent György ma véglegesen meghozza a tavaszt
Április 24-e különös jelentőségű a népi hitvilágban és a néphagyományban.