Életmód

Ma van az aratás ünnepélyes előjátéka a néphagyományban

Régi időkben július másodika az új kenyér előtti tisztelet jegyében telt el.
Korábban a témában:

Boldogasszony ünnepek az év során több alkalommal felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól, írja a Netfolk.

Hét Boldogasszony  ünnepet tart számon a néphagyomány, köztük július 2-án Sarlós Boldogasszony ünnepét.

  • Földtiltó Boldogasszony  – Szeplőtelen fogantatás – december 8.
  • Gyertyaszentelő Boldogasszony  – Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban – február 2.
  • Gyümölcsoltó Boldogasszony  – Mária méhében megfogan Jézus – március 25.
  • Sarlós Boldogasszony  –  a várandós Mária méhében megmozdul Jézus – július 2.
  • Nagyboldogasszony – Szűz Mária, mint királynő, Mária halála és mennybe menetele – augusztus 15.
  • Kisboldogasszony  – Szűz Mária születésének napja  – szeptember 8.
  • Olvasós Boldogasszony  – Rózsafüzér királynéja – október 7.

Bár a köztudat az aratás kezdetét Péter és Pál napjához kapcsolja, a kultikus hagyományok és archaikus hiedelmek alapján a hagyomány Sarlós Boldogasszony napját tekinti az aratás ünnepélyes népi előjátékának.

Péter-Pál napján szakad a búza gyökere, a hagyomány szerint ekkor kezdődik az aratás
Dologtiltó nap is volt, azaz sokszor csak jelképesen, egy-egy kaszasuhintással kezdték meg a munkát.

A naphoz kapcsolódó hiedelmek és hagyományok tárháza nagyon gazdag

  • E napon szokás volt háromszor beledobni a kaszákat az aratandó búzába, hogy a munka jól haladjon.
  • Szilben, miközben a misét hallgatták, a szerszámokat a templom falához támasztották. Mise után a búzában mindenki vágott egy rendet, majd hazatértek. A szerszámokat a pap megáldotta, így kezdődött másnap a munka.
  • Kalotaszegen a férfiak fejfájára ekevasat, az asszonyokéra orsót, vagy sarlót festettek.
  • Göcsejben az aratók munka előtt letérdeltek és imádkoztak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek és ez mindaddig ottmaradt, amíg az magától le nem esett.
  • Csökölyön minden férfi tiszta fehér ingben, nadrágban fogott az aratás, cséplés munkájához.
  • Nemessándorháza aratói a munkát mindig a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét azonnal keresztbe fordították, majd pedig a legelső kepébe rakták.
  • Tárnokon minden jobbágy egy köteg gabonát adott a templomnak, az égiháború “elharangozásáért”.

A régi időkben ezen a  napon országszerte csak jelképesen arattak, a munkákat másnap kezdték. A hiedelmek és a hagyományok az életet jelentő új kenyér előtti tisztelet jegyében szálltak generációról generációra.

Kiemelt kép: Fortepan/Adományozó id. Konok Tamás

30 perc alatt elkészül a bögrés házi kenyér
30 perc alatt megsül és nagyon finom.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.