Mozaik

Újabb szikes tó tűnt el az Alföldön

illusztráció/daróczi csaba
illusztráció/daróczi csaba
Az idei kora tavaszon olyan dolog történt, amit még nem tapasztaltak.

Nem sok idő kell, hogy eltűnjenek a szikes tavak, melyek kiemelkedő európai értéket jelentenek egyedülálló élővilágukkal. A Kárpát-medencéhez legközelebb Mongóliában találni ilyen élőhelyeket, írta a Délmagyar.

Az idei kora tavaszon olyan dolog történt, amit még nem tapasztaltak: teljesen kiszáradt a szikes Péteri-tó Kistelek és Kiskunfélegyháza között.

Ezek a kifejezetten lúgos kémhatású, időszakos vízborítású tavak az elmúlt évszázadokban úgy működtek, hogy a téli csapadék feltöltötte a medreket a madarak március–áprilisi költési időszakára. Kiváló költő- és táplálkozóhelyet nyújtottak a jórészt hosszú távú vonuló parti madaraknak

– nyilatkozta a portálnak Tokody Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád-Csanád me­­gyei csoportjának titkára.

Kapcsolódó
Kiszáradt az Alföld egyik legnagyobb szikes tava
A tó tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója.

A tavakban élő ökoszisztéma alkalmazkodott a speciális életkörülményekhez, lakói kifejezetten ilyen vizekhez kötődtek, a planktonszintű lényektől kezdve a vízinövényeken és halakon át a madarakig. Szikes tavaink nagy része átalakult, részben mesterséges, emberi tevékenységhez köthető okok miatt. Ezért is nagyon szomorú, hogy a megmaradtakat is nagy veszély fenyegeti.

Az elmúlt húsz év fokozatos aszályos időszak volt. 1964 után 2017-ben történt meg először, hogy kiszáradt április végére a pusztaszeri Büdösszék-tó

– utalt egy másik közeli vizes élőhelyre a szakértő.

Szinte megszűntek a telek, két évszak váltja egymást kevés átmeneti időszakkal, és a csapadékviszonyok is megváltoztak. Az Alföldre eddig jellemző évi 550-600 milliméter csapadék jobbára most is leesik, csak éppen más időbeli eloszlással, bár sajnos tavaly csak 430 milliméter jutott a Dél-Alföldre.

Májusban, júniusban 1-2 óra alatt akár 90-110 milliméter víz is lezúdulhat az alföldi tájakra. A szikes tavakat ugyan feltölti ez a csapadék, de már későn. Amikor a madár költene, ha talál egy kevés vizet a mederben, feltételezi, a fiókák is ta­­lálnak majd vizet. Lesz bőven táplálék, fel tudják nevelni. Amikor azonban a fiókák kikelnek, por­zik a meder, és nem találnak néhány kilométeren belül jobb helyet

– fogalmazott Tokody Béla.

A vizes élőhelyeket kedvelő parti madarak állománya ennek megfelelően meredeken zuhan.

A tájban lévő vizet nem elvezetni szükséges, hanem megtartani. A halódó vagy meglévő szikes tavak vízgyűjtő területéről a vizeket a tómedrekbe kellene terelni, nem mellesleg a vizek megtartása az EU 2020–2030-as biodiverzitási irányelveiben is szerepel.

Megfelelő természetvédelmi állatgazdálkodással, legeltetéssel létre lehet hozni a megfelelő vízgazdálkodású, szikes jellegű élőhelyeket. Az öntözés módját is át kell gondolni, mert nemcsak csapadékvizet kaptak a szikes tavak, hanem a mélyből feláramló vizek is táplálták ezeket. Éppen ezek a vizek segítették elő speciális összetételükkel a szikesedést

– összegzett a szakértő.

A lényeg: minden eszközzel meg kell próbálni bent tartani a vizet a Kárpár-medencében, mert ha ez nem történik meg, a szikes tavaknak és élőviláguknak egy-két évtizeden belül búcsút mondhatunk.

Kapcsolódó
Bemutatkozott a klímaváltozás Magyarországon: kiszáradtak a szikes tavak
A klímaváltozás lassan a laikusok számára is kezdi éreztetni hatásait.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik