facebook/kőrösi csoma sándor szakgimnázium
Mozaik

180 éve halt meg a magyar őshaza elszánt keresője

Száznyolcvan éve, 1842. április 11-én halt meg Kőrösi Csoma Sándor keletkutató, a tibetológia megalapozója, az első tibeti-angol szótár elkészítője, a magyar őshaza elszánt keresője. "Dicsősége abban áll, hogy egy álomkép után indult el, de egy valóságos feladatot oldott meg" - mondta róla egy angol életrajzírója. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja.

Kőrösi Csoma, aki saját szavai szerint “székely-magyar volt Erdélyből”, elszegényedett nemesi szülők hatodik gyermekeként született a székelyföldi Kőrösön (1898 óta Csomakörös, románul Chiurus) 1784 tavaszán, csak keresztelésének április 4-i dátumát ismerjük. Tizenöt évesen gyalog ment Nagyenyedre, ahol a Bethlen Kollégiumban szolgadiák lett. A kötelező tanulmányokon túl a római és a görög irodalomban is elmerült, földrajzi, történelmi, filológiai könyveket olvasott.

Kapcsolódó
Kunszentmiklóson lesz a világ második hun múzeuma
Amennyiben sikerül egyeztetni az önkormányzat és az alapítvány elképzeléseit, akkor idén megnyithatja kapuját.

Már ekkor – kényszerből – azt az aszketikus életmódot folytatta, aminek később oly nagy hasznát vette: a földön aludt, nem fogyasztott alkoholt, néha még a vizet is megvonta magától. Mire 1815-ben befejezte tanulmányait, már maga is évek óta tanított a kollégiumban.

A magyar nyelv eredete körül akkoriban zajló polémia őt is magával ragadta, s megfogadta: fényt derít a vitatott kérdésekre. Felkészülésként a nagy feladatra az akkor már tizenhárom nyelven író és olvasó Csoma angol ösztöndíjjal a nagyhírű göttingeni egyetemen tanult három évig, egy professzora itt hívta fel a figyelmét a török nyelvű ujgurok és a magyarok esetleges rokonságára.

Ezután határozta el, hogy felkeresi Ázsiában a magyarok őshazáját, s mivel azt tervezte, hogy Oroszországon át utazik, megtanult néhány szláv nyelvet is. A hosszú útnak néhány támogatójának segítségével 1819 novemberében gyalog vágott neki, s tervein módosítva a Balkánon át jutott el Konstantinápolyig. Az ott dúló pestisjárvány miatt hajóval Alexandriába ment, de ott is a járványba ütközött, ezért kényszerűségből Szíriában szállt partra. Innen arab viseletben, egy karavánhoz csatlakozva utazott tovább Moszulba, a Tigris folyón csónakkal Bagdadba, majd 1820 októberében Teheránba. Az ottani angol nagykövet támogatását élvezve tökéletesítette angol és perzsa tudását, a további út veszélyeit felmérve pártfogóinál hagyta iratait és végrendeletét.

1821 márciusában immár Szkander bég néven indult tovább a háborúk dúlta Belső-Ázsia felé. Kalandos útja során a Hindukus hegyláncon átkelve 1822-ben érkezett Kabulba, majd Kasmír felől eljutott a nyugat-himalájai Ladakh székhelyének számító Lehbe. Még tovább is akart menni, de meggyőzték, hogy ez túl veszélyes lenne. Az idegenre felfigyelt a helyi angol vezetés, akik először kémnek vélték és elfogták, de aztán meggyőződtek ártatlanságáról. Tibet akkor még a külvilág számára szinte teljesen ismeretlen területnek számított, így amikor Csoma úgy döntött, hogy megtanulja a tibeti nyelvet, az angol kormánymegbízott William Moorcroft beajánlotta a helyi uralkodóhoz, az pedig ajánlólevelet adott neki a zanglai kolostor tudós lámájához.

MTI/Kátai Edit A Kőrösi Csoma Sándor-emlékszoba a halálának 180. évfordulóján a nagy utazó szülőfalujában, a háromszéki Csomakőrösön 2022. április 10-én.

A következő éveket Kőrösi Csoma Zanglában, a phuktali kolostorban és Kanamban töltötte. Ez idő alatt szinte felfoghatatlanul sanyarú körülmények között végigolvasta, kivonatolta és a nyugati világ számára magyarázatokkal látta el a tibeti nyelvű buddhista “Biblia” 325 kötetének 105 ezer lapját, összeállította mintegy 40 ezer szócikkből álló tibeti-angol szótárát, a tibeti nyelvtanról szóló művét, s régi tibeti kéziratokat is vásárolt, amelyeket hazaküldött az Akadémiának.

Tibetet elhagyva 1831 májusában érkezett meg Kalkuttába, ahol a Bengáli Ázsiai Társaság székházában nekilátott művei nyomdai előkészítéséhez. Fő műve, a tibeti szótár és a tibeti nyelvtan 1834-ben látott napvilágot, ezekből 25-25 példányt hazaküldetett. Visszaküldte az odahaza számára összegyűjtött pénzt is, kiegészítve az általa megtakarított összeggel, amiből Nagyenyeden alapítványt létesített a tehetséges diákok számára, egy részét szülőfaluja lakói és rokonai kapták. 1833-ban az MTA levelező tagja, a Bengáli Ázsia Társaság tiszteletbeli tagja és könyvtárosa lett.

A következő években Molla Eszkander Csoma a Mulk-i Rúm (Európából való Csoma Sándor írástudó) névre kiállított okmányokkal bejárta Észak-Bengáliát, majd ismét Kalkuttában folytatott tudományos munkát. 1842 tavaszán újra elindult Lhászába, azonban útközben maláriában megbetegedett – mások szerint aszkéta életmódja gyengítette le -, és április 11-én Dardzsilingben meghalt. Itt temették el a helybéli angol kolónia jelenlétében.

Kapcsolódó
Karneváli hangulat a sztyeppék legnagyobb fesztiválján
A látványos rendezvény három ősi sportág versenyeire épül.

A buddhisták által a “nyugati világ bódhiszattvájaként” (szó szerint Megvilágosodott Lény, aki a jövőben Buddhává válik) tisztelt Kőrösi Csoma munkássága felbecsülhetetlen értékű a keleti nyelvek és kultúrák megismerése során. Sírja fölé 1845-ben a brit Ázsiai Társaság emelt emlékoszlopot, majd az MTA is emléktáblát helyezett el. Alakja szerepel Jókai …És mégis mozog a Föld című regényében, szülőfaluja 1902 óta a Csomakörös nevet viseli. Halálának 125. évfordulója alkalmából a Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet alapított, amelyet négyévente ítélnek oda. Életéről Szemző Tibor Az élet vendége – Csoma legendárium címmel dokumentumfilmet készített.

A zanglai palotaerőd megmentésére, ahol heroikus munkáját végezte, 2008-ban alapítvány jött létre. 2012-ben Kövér László házelnök Dardzsilingben kopjafát állított emlékére. Magyarországon is több szobra áll, oktatási intézmények viseli a nevét, miként a magyar diaszpóra támogatása és közösségi életének erősítésére indított Kőrösi Csoma Sándor-program is. A Nógrád megyei Tar községben emlékére buddhista szentélyt, békesztúpát emeltek és nevét viselő emlékparkot építettek, ahol életét és munkásságát emlékpavilon mutatja be.

Kapcsolódó
Először adták át az év magyar íja díjat
Tíz íj közül választották a legjobbnak a veszprém-gyulafirátóti Kommendánt Endre munkáját.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.