A szélturbinák forgólapátjai között számtalan repülő élőlény veszti életét, főként madarak és denevérek pusztulnak el – írja a Magyar Mezőgazdaság a Sience Daily cikke alapján.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Kiemelték, hogy a denevéreknek számos élőhelyen fontos szerepe van. Németországban a – forgólapátoknak gyakran áldozatául eső – rőt koraidenevéreket vizsgálva kilenc rend 46 rovarfajának genetikai kódját mutatták ki, melyet a denevérek fogyasztottak, ezek nagy része különböző élőhelyekhez köthető bogár és éjjeli lepke volt. Húsz százalékukat lehet kártevőnek tekinteni agrár vagy erdőgazdálkodási szempontból. Arra a következtetési jutottak, hogy a denevérek pusztulása tönkreteszi a táplálékláncokat, ami a kártevő rovarok elszaporodásához vezet, és elképzelhető, hogy ez csak vegyszeres védekezéssel ellensúlyozható. A denevérek által végzett kártevőmentesítés visszaszorulása problémákat okozhat a mezőgazdaság és az erdészet számára is.
Sokkal részletesebben kell vizsgálnunk, hogy az energiaátalakítás milyen hatással van ezeknek az élőhelyeknek a biológiai sokféleségére. Az nem kérdés, hogy a felállított turbinák hozzájárulnak a globális klímaváltozás elleni védelemhez, és ezzel a biodiverzitás megőrzéséhez is. Másrészt azonban tudjuk, hogy nagy számú denevér pusztul el a turbinák miatt. Minden elvesztett egyed pótlása nehézséget jelent a teljes populációra, mivel az érintett fajok szaporodási rátája alacsony. Sajnálatos módon nem csak eltűnnek az egyedek a tájból, de az összetett táplálékláncokban betöltött szerepük is elveszik ezzel
– közölte Christian Voigt, az Evolúciós Ökológiai Tanszék vezetője.
Németországban évente hat számjegyű denevér pusztul el a turbinák miatt. Az újonnan telepített turbinák már ideiglenesen leállak a denevérek által aktívan használt időszakokban, amivel csökkenthető a rotorok közt elpusztuló állatok száma. Azonban a régi típusú generátorok még mindig ilyen szünetek nélkül üzemelnek, és Németországban az összes szélturbina 75 százalékát teszik ki.
Úgy vélik, hogy alaposabb tudományos kutatómunkára van szükség a tápláléklánc-kapcsolatok, illetve azok megszakításának megismerésére. Felül kell vizsgálni a régi szélturbinák engedélyeztetését, illetve a denevérek aktívabb időszakaiban le kell állítani azokat, hogy a negatív hatásokat minimalizálhassuk.
