Egyre szélesebb körben terjed a tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A rendszer több generátorkezelője halálos fenyegetést kapott, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az érintett körzetekben leállította a szolgáltatást – közölte a NAK pénteken.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A rendszert az OMSZ által küldött riasztások alapján üzemeltetik. A magas kockázatú területeken bekapcsolják a generátorokat, amelyek acetonos ezüst-jodid oldatot égetnek el, az így keletkezett ezüst-jodid molekulák a felhők felső rétegébe jutnak fel, ahol a jégszemeket már nem tudják teljesen megsemmisíteni, de a jégszemcsék méretét csökkentik.
A rendszer minden évben április 15. és szeptember 30. között üzemel.
A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be.
Az idei aszály annak köszönhető, hogy a tél száraz volt, így az olvadó hó miatt beszivárgó vizekkel nem lehetett számolni, csak kora tavasszal volt kiterjedt területeket érintő esőzés. Azóta kis területeket érintő zivatarok adtak csapadékot. Emellett a tavalyi év alacsony csapadékmennyisége is hozzájárult az idei aszályhoz.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="271" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
