A Tisza Magyarországon a „szőke” jelzőt kapta, ami a színére utal. A folyó színét pedig a vizében lebegő homok és iszap határozza meg – írja elemzésében az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
A folyók színét meghatározó hordalékot az eső mossa be a hegyoldalak lejtőiről, de még a síkvidéki területekről is. A felszíni lefolyással érkező durva hordalék viszonylag hamar lerakódik, viszont a finomszemű homok, iszap és agyag az áramló vízben kavarog tovább. A tározókban – állóvízben – tud csak kiülepedni a finom üledék.
Ebben az évben utoljára május elején volt olyan eső a Tisza vízgyűjtőjén, hívták fel a figyelmet a szakemberek, amelyből érdemi lefolyás keletkezett. Ennek az árhulláma már régen elhagyta az országot, júniustól kezdve lényegében felszín alatti víz csörgedezik a Tisza medrében.
A vízfolyás medrébe kiáramló, kiszivárgó talajvíz pedig kristálytiszta, mint amilyennek egy forrásvíznek lennie kell. Ahogy ürülnek ki a talajvízkészletek, úgy csökken a Tisza és a mellékvízfolyások vízhozama is. Ez nagyon lassú folyamat, mivel a kiáramlás mennyiségét, illetve sebességét az úgynevezett szivárgási tényező (pl. 1 m/nap), valamint az utánpótlódási terület talajvízszintje és a folyó vízszintje közötti különbség határozza meg.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3456" width="4608" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A kiürülési folyamat akkor áll csak le, ha a talajvíz szintje a mederfenék szintje alá süllyed. Ez a vízgyűjtő felső részén, a hegyvidéken és a dombvidéki területeken, már bekövetkezett. Ezért apadnak el a források és száradnak ki a patakok.
A felszín alatti víz Magyarország területének mintegy 80%-án – a medencebeli helyzet miatt – folyamatosan és megállíthatatlanul táplálják a felszíni vizeket: vízfolyásokat és tavakat, illetve a mélyfekvésű területeken lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat.
A felszín alatti vízáramlási rendszer azért tud fennmaradni, mert a csapadék újból és újból feltölti. A talajvízbe beszivárgás azonban lassú folyamat, és jelentősen függ a talaj minőségétől is, hogy mennyi víz tud lejutni.
Az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékesemények miatt a felszín alatti vizek nem tudnak úgy visszapótlódni, mint régen, ezért a csapadékvíz-gazdálkodásra történő átállás az ország teljes területén szükséges. Ezért fontos a megfelelő talajművelés, valamint a csapadékvíz visszatartás. Csendes esőnél jóval több víz tud beszivárogni a talajba, mint egy heves zápornál. A növényzet, az avar szintén képes lassítani a lefolyást és tározni a csapadékvizet. Ezért is lényeges a növényzet mennyisége és minősége.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
