Európában a becslések szerint körülbelül 30 000 bezárt bánya van, és ezek közül sok még ma is tartalmaz értékes ásványkincseket, többségüket azonban mára elárasztotta a víz. A robot ezeket is fel tudja térképezni, de bármilyen zárt terű, vízalatti térben használható, így többek között kutakban, vezetékhálózatokban is – írta a Boon.
A kutatást és fejlesztést az évek során uniós és nemzeti forrásokból finanszírozták, a többi között egy intézet, az European Innovation Institute Of Technology fő közreműködésével. A pályázatot a Miskolci Egyetem vezeti, koordinátora dr. Zajzon Norbert, a Miskolci Egyetem Ásványtani–Földtani Intézetének docense.
Ez már a második projekt, ami fut, mert először 2016 és 2019 között a prototípust fejlesztettük ki, majd továbbfejlesztettük, most pedig magát a technológiát szeretnénk „piacosítani”, a megrendeléseken keresztül gazdasági haszonra váltani
– nyilatkozta a Borsod Online-nak dr. Zajzon Norbert, a projekt vezetője.
A robot nem csak zárt vízalatti terekben működtethető, de igazán ott domborodnak ki egyedülálló képességei. Például elárasztott bányákban tud merülni, és az elsődleges felhasználása a nyersanyagkutatás, így régi bányák felmérésére használható, de működő bányákban történt szerencsétlenségek felderítésére is alkalmas.
Ugyanilyen fontosak a vízügyi kutatások, mérések is. Ilyenek a vízbázis- és ivóvízhálózati kutatások, amelyekre nagyon jól lehet használni ezt a robotot. Tavaly például voltunk vele Csóron, ahol egy ivóvízkútba merültünk. Ez a kút egyébként Székesfehérvár ivóvízellátásának nagy részét adja, és úgy kellett alaposan felmérnünk, hogy megfeleljünk minden szigorú előírásnak, vagyis miközben mi dolgoztunk, a kút termelt. De volt környezetvédelmi felkérésünk is már, egy vízzel borított sóbánya járatait térképeztük a segítségével
– mesélte a projekt vezetője.
A mostani robottal 500 méter vízmélységig lehet lemerülni. Év végére építik át úgy, hogy másfél kilométeres vízmélységig tudjon működni. A geológiai, hidrogeológiai vizsgálatok előtt először fel kell mérnie a teret, vagyis térképező funkciót is ellát. Erre is számos műszer szolgál, több szonár és több lézer szkenner is segíti a munkáját, amelyek segítségével egy nagyon pontos háromdimenziós térképet tud készíteni a járatokról, a környezetről.
Már önmagában ez is fontos tudományos adat, utána pedig azon kívül rengeteg kamera segítségével vizuális információkkal is ellátja a kutatókat: tudjuk vizsgálni UV-fénynél a falat és a járatokat, mérhetünk mágneses jelet, gammasugárzást, de ugyanígy vízparamétereket, vezetőképességet, pH-értéket, hőmérsékletet, oxigén fugacitást is
– emelte ki a szakember hozzátéve, hogy a robot alkalmas vízminták vételére is, amit később elemzésnek is alá lehet vetni. Úgynevezett hiperspektrális felvételekkel – az emberi szem számára látható és láthatatlan tartományban is – tudjuk vizsgálni a környezetet, és azonosítani rajta az ásványokat. Azokat az ásványokat, amelyekből például fémeket nyerhetünk ki a társadalom számára.
A célunk, hogy önállóan tudjon működni, ehhez az első autonóm teszteken is átesett már. Alapvetően kábelek segítségével vezéreljük a robotot, júniusban azonban Kőbányán teszteltük két héten keresztül. Akkor a járat végéig, körülbelül 300 méterre elúszott, térképezett, visszajött, teljesen önállóan
– hangsúlyozta dr. Zajzon Norbert.
Míg a mélytengerekben használnak nagyobb és még ennél is komolyabb felszereltségű robotokat amik súlyát tonnákban mérik, de a projektvezető szerint ezekben a zárt terekben, kis helyeken kell elférnie ennek a berendezésnek, ezért nagyon komoly miniatürizálást kellett elvégezniük a kutatóknak. A 90 kilogrammos robot mindössze hozzávetőleg 60x60x70 centiméteres.
Ez ma a piacon a legmélyebbre lemerülő és a legösszetettebb felszereltségű robot, ami zárt teres merülést és kutatómunkát tud végrehajtani
– foglalta össze a projektvezető.
