A National Geographic Magyarország számolt be róla először még augusztus végén, hogy új bogárfajra bukkant az esztergomi Kincses-hegyen Szénási Valentin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) munkatársa.
A szakember most a kemma.hu megkeresésére beszélt arról, a fokozottan védett sztyeplepkét mentek felmérni, de miután tudják, hogy a macskahere a tápnövénye, ezért nem magát a rovart, hanem a növényt keresték. Az esztergomi Kincses-hegyen megtalálható ez a faj, ezért oda vezetett az útjuk.
Mivel a sztyeplepke éjszaka aktív, ezért aggregátorral egy 160 wattos higanygőz lámpával szoktak megvilágítani egy lepedőt, ugyanis a fény vonzza a legtöbb ilyen éjszakai rovarfajt. Ilyenkor néznek példányszámokat, ha lehet, ivarbecslést végeznek, melyből megtudhatják, hogy az adott faj ott él.
A vizsgálat során a kívánt lepkét nem találtuk meg, ellenben az új bogár rárepült a lepedőre. Kicsit furcsa volt, máshogy nézett ki, elraktam és otthon derítettem ki, hogy egy új fajról van szó tulajdonképpen
– idézte fel a történteket.
Szénási Valentin elmondta, hogy már huszonkét éve foglalkozik a bogarakkal, így van némi tapasztalata. Másrészt van egy fajlista, amely révén össze tudják hasonlítani a frissen megfigyelt példányokat az adatbázisban szereplőkkel. A kutatás során a budapesti Természettudományi Múzeum gyűjteményét és a különböző dél-koreai, francia és ónémet fajleírásokat is megvizsgálta. Mivel minden Magyarországon ismert fajt kizárt, így derült ki, hogy új bogárról van szó.
Felmerült benne a gyanú, hogy mivel a Kincses-hegyhez közel van az esztergomi Suzuki-gyár, esetleg alkatrészekkel együtt Ázsiából érkezhetett az apró méretű állat. A zsuzsókák nagy fajszámban élnek Japánban, Dél-Koreában, Kínában, Oroszország Távol-Keleti részén.
Szénási Valentin azt is elárulta a lapnak, hogy korábban is voltak felfedezései, igaz, azok a Közel-Keleten. Egy barátjával közösen egy libanoni, illetve egy szíriai bogarat írt le.
Elárulta, hogy mindig a megtaláló dönti el, hogy mi lesz az újonnan azonosított állat, vagy növény tudományos neve. Szénási Valentin felesége, Szénásiné Demeter Gyöngyi tiszteletére a Curculio gyongyiae nevet adta az ormányosbogárnak.
Átnéztem a magángyűjteményeket, illetve a Természettudományi Múzeum állattárát és találtam három horvátországi, meg egy görög példányt. Vagyis nem behurcolt fajról van szó, hiszen a rövidormányú zsuzsóka él Európa több részén is. A Kincses-hegy után elkezdtem keresni más élőhelyeken is: megtaláltam az állatot a Budai-hegységben, a Gerecsében, a Pilisben és a Vértesben is, a Mecsekben ugyanakkor nem találtam meg. Az idei évben a Gödöllői-dombságban és a Balaton-felvidéken is megkerült
– mondta.
Megjegyezte, szinte biztosra vehető, hogy valószínűleg az egész országban élnek rövidormányú zsuzsókák, de ritka kis egyedszámú állatról beszélünk, ezért nehéz őket megfigyelni. Egyébként ezt a fajt megtalálták tőlünk északabbra, Csehországban és Szlovákiában is, elterjedése pedig attól függ, hogy merre találhatók molyhos tölgyek.
A DINPI szakembere megjegyezte: egyelőre nem sokat tudhatunk arról, hogy hasznos-e az ormányosbogarak legújabb magyarországi faja, de kis egyedszáma révén nem nevezhetjük kártékonynak. A felfedezés kapcsán azt mondta: fontos, hogy megismerjük rendesen a hazai faunánkat és leírjuk az itt élő állatokat, növényeket.
