2022 sok mindenben más volt, mint az előző évek. Többek közt – mindannyian éreztük – melegebb is volt az átlagnál, ami nem meglepő, hiszen globálisan az ötödik legmelegebb év volt 2022, Európában pedig a második legmelegebb.
A globális felszíni hőmérsékleti anomáliatérképet nézve vannak az átlagosnál jóval melegebb régiók, és az átlagosnál hidegebb területek is
– ismertette az infostart.hu-val Lakatos Mónika éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
Előbbiek közül kiemelendő a Szibéria északnyugati területe, valamint Délnyugat-Európa, ahol legalább három Celsius-fokkal volt magasabb az elmúlt év középhőmérséklete, mint a sokéves átlag. Hidegebb volt azonban a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén, Ausztráliában kiterjed régiókban, valamint Kanadában is találni az átlagosnál hűvösebb foltokat.
Európa kiugró melegedésének egyik oka például abban keresendő, hogy a kontinens nagyrészt a sarkvidék tágabb környezetében található, ami a Föld leggyorsabban melegedő régiói közé tartozik. Másrészt a légköri cirkulációhoz kapcsolódó felhőrendszerek úgy alakultak, hogy a hőhullámok száma lényegében Európában nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedekben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elemzései arra engednek következtetni, hogy 2022 Magyarország szempontjából is az egyik legmelegebb év volt.
A tavalyi év ráadásul rendkívül sok szélsőséget is hozott hazánk időjárásában: lényegében csak a tavasz, illetve a szeptemberi hónap volt az átlagosnál hűvösebb, az összes többi viszont a szokásosnál melegebben alakult.
A tavasszal és nyáron tapasztalható szokatlan forrósághoz általában hőségriadók és csapadékhiány szokott párosulni, amit gyakorta egy-egy hirtelen lezúduló, özönvízszerű felhőszakadás szokott enyhíteni.
A megfigyelt változások azt mutatják, hogy a globális felszínhőmérséklet emelkedésével a hazai is összhangban van, sőt, némileg meg is haladja azt, a jelek szerint – bár ezek jelenleg kevésbé bizonyosak – a csapadékváltozások tekintetében az egyirányú tendenciák mellett a szélsőségekre kell készülni, tehát intenzívebb esőkre – hiszen kevesebb napon hullik csapadék, mint korábban –, valamint az aszályhajlam növekedésére
– magyarázta Lakatos Mónika.
Összességében egy globálisan melegedő környezetben élünk. A 80-as évek óta minden évtized melegebb volt a korábbinál, és az átlagok eltolódása mellett bizonyos éghajlati szélsőségek gyakoribbá és intenzívebbé váltak a Föld legtöbb régiójában, azon belül a Kárpát-medencében is.
