„Az új műsor az elmúlt hónapok hazai és külföldi tudományos-technikai érdekességeiről számol be, filmrészletek és híradóképek segítségével – írta egy korabeli újság a Delta első adásáról.
A Delta tudományos híradó a Magyar Televízió egyik legrégebbi ismeretterjesztő műsora volt, 1964 és 1996, illetve 2001 és 2012 között futott.
A 70-es évek legnézettebb műsora volt, bár az is igaz, hogy nem volt konkurenciája. A lakosság csak ebből a műsorból tájékozódhatott a fejlett nyugati világ technikai színvonaláról és a külföldi tudomány eredményeiről – érdekes módon, ez nem szúrta az előző rendszer cenzúrájának a szemét. Egy 1979-ben készült felmérés szerint volt, hogy 60% feletti nézettséget sikerült produkálnia, ami hozzávetőleg 4 és 5 millió néző között mozgott.
A Delta története
1964. január 31-én adták le az első részét a műsornak, amely “a Holdra szállás előtt indult, és a Mars-kutatás korában is tájékoztatja a nézőket”.
Ez volt a Magyar Televízió negyedik tudományos műsora, emiatt is kaphatta a Delta nevet, mely a görög ábécé negyedik betűje. A Delta azonban többet, mást is sugall, hiszen a matematikában és a fizikában a változást jelöli, a kor legmodernebb, deltaszárnyú repülőgépe is ezért szerepelt a műsor főcímében.
Az elsők között váltott színes technikára (1976-tól). 2009-ig több mint 1500 adás 40 000-nél több percét őrizte a televízió archívuma.
A hetvenes évek elejétől a KISZ kiadásában a műsor főbb híreiből saját nyomtatott magazin is készült, ami a tévéműsorhoz hasonló arculattal, azonos logóval, többnyelvű tartalomjegyzékkel és kis összefoglalókkal jelent meg. Volt egy ifjúsági testvérműsora is, a Deltácska.
A Delta neve teljesen összekapcsolódik Kudlik Júliáéval, ám nem ő volt mindig a műsorvezető. A legelején Poór Klára és Kovács P. József vezette, majd Lénárd Judit 1965. decemberig, Kudlik Júlia 1965. december 5 és 1996 között, majd 2001-ben.
A ’90-es évek közepén a Delta eltűnt a képernyőről, majd először Tudományos Híradó, aztán Delta 2000 néven folytatódott, majd 2001-től eredeti nevén, és később új műsorvezetővel, dr. Fiar Sándorral került adásba. A műsor végül 2012-ben megszűnt.
Kudlik Júlia több mint 30 évig vezette a műsort, de van, aki még több ideig szerepelt benne: a Deltát 40 évig Bőzsöny Ferenc narrációja is fémjelezte.
Delta főcím
A műsor főcímében levő jeleneteket Szuhay-Havas Ervin egy másik tudományos műsornak, a Nagy pillanatok – nagy felfedezések felvételeiből válogatta, így kerültek bele a Vezúv kitöréséről, egy deltaszárnyú Avro Vulcan bombázóról, egy alacsonyan elhúzó MiG–19-es gépről, a Himalájáról készített légifelvételekből, a csillagos égről, Scottról és három társáról, a hóban gázoló szánhúzó emberekről, az antarktiszi expedíción hóban gázoló lánctalpasról, Edmund Hillaryról és Vivian Fuchsról szóló anyagok.
Zenéje az egyik legelső elektronikus szintézissel előállított zene, a Song of the Second Moon, mely két holland mérnök, Tom Dissevelt és Kid Baltan műve. Ők mindketten a Philips kutatási laborjában dolgoztak és már jóval a szintetizátorok megjelenése előtt elektronikus zenét csináltak. Erre az akkor ritkaságnak számító zenére Belohorszky Károly, a Rádió technikai rendezője bukkant rá egy 1957-es lemezen, amelyet Csehszlovákiából hozott.
Olyan markánsra sikeredett a sötét képsor és az akkor furcsa zene, hogy többen is feldolgozták.
Egy városi legenda szerint a műsorvezető Kudlik Júlia egyszer betért egy vendéglőbe, ahol egy cigányzenekar eljátszotta neki a műsor főcímdalát brácsán, cimbalmon és hegedűn. Az interneten fellelhető egy Delta csárdás című dal, hogy ez volt-e az vagy sem, azt nem tudni.
Részletek az 1966-os év adásaiból
“Uchino Ura kis japán falu. Újabban azonban a tudományos érdeklődés központjába került. Itt épült fel az az űrhajókilövő állomás, ahonnan az első japán mesterséges holdat kívánják földkörüli pályára bocsátani. Az alig 50 cm átmérőjű mesterséges holdat egy 22 méter hosszú, négy lépcsős, MU típusú rakéta viszi majd a magasba s a tervek sikeres végrehajtása után Japán lesi a negyedik állam az űrkutató országok között.”
“Új szovjet taxi. Szovjet mérnökök olyan taxit terveztek, amely nemcsak személy-, hanem nagyobb terjedelmű csomagok szállítására is alkalmas. A modem formájú, tolóajtós autó több nemzetközi kiállításon komoly elismerést aratott.”
“Elektronikus borjú. Ahhoz, hogy egy vad tehéncsordából ki lehessen szakítani egy-egy borjút, a tehenészlegény és lovának együttes munkájára van szükség. Ennek megtanulása komoly munkát igényel, amit eddig valóságos csordák mellett lehetett gyakorolni, nem mindig veszély nélkül. Egy kanadai mérnök konstruálta a 3. képen látható elektronikus borjút. A mesterséges állat, a beépített szervomotorok és rádióvevő segítségével képes utánozni a vad borjú minden mozdulatát. A műanyagból készült modell elektronikáját akkumulátorok táplálják, irányítását pedig egy kis rádióadó végzi. A berendezés tervezője reméli, hogy ez a kibernetikus gép-ember kapcsolatot utánzó berendezés segítségével gyorsabb és veszélytelenebb lesz a tehenészlegények kiképzése.”
