Mozaik

Bajban a méhészek, nem fogy méz

Pixabay
Pixabay

Az enyhe tél kedvezőtlen következményei mellett a tartósan alacsony felvásárlási árak, az európai piacokat elárasztó ukrán és kínai mézek dömpingje, a magas termelési költségek és felvásárlási problémák sújtják a hazai méhészeteket.

A Méhészek Fejér Vármegyei Egyesületének elnöke, Kiss Norbert – aki gyakorló méhészként 280 méhcsaláddal termel biomézet – „saját bőrén” is érzi a méhésztársadalmat sújtó problémákat. Mint mondja, az európai piacokat elárasztó ukrán méz miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek a hazai termelők – írta meg a Duol.

Az ukrán méhészek ugyanis a pörgetés után azonnal, nyomott áron, s egyszerre nagy mennyiségben értékesítették a terméküket, mégpedig pontosan azokon a piacokon, ahova a magyar méhészek is szerettek volna szállítani. Erre az Európai Uniónak az a döntése adott lehetőséget, amely szerint az ukrán méz jelenleg korlátlan mennyiségben, vám nélkül érkezhet az európai piacokra. A gyakran bizonytalan eredetű, s a magyar méznél többnyire gyengébb minőségű méz pedig lenyomta az amúgy sem magas felvásárlási árakat, s gyakorlatilag megszűntette a hazai méz felvásárlását és exportját, mivel a felvásárlók az olcsóbb ukrán terméket részesítették előnyben.

A méhészek jelentős részének nyakán maradt a tavalyi méztermés, tele hordókkal várják az idei idényt.

Bár most van az influenza és légúti megbetegedések „szezonja”, a hazai üzletekben és piacokon mégis kevés fogy az immunrendszert támogató, erősítő természetes patikaszerből.

Pixabay

A méhészeknek nagy szükségük lenne a jövedelemre, egyrészt a tavaszi „serkentéssel” kapcsolatos kiadásokra, másrészt a méztermeléshez szükséges eszközök, szerek beszerzésére. Mindezek pedig egyre többe kerülnek. Nőtt a kaptárokhoz használt faanyagok ára, drágább az üzemanyag, többet kell fizetni a gyógyszerért, a viaszért, s szinte mindenért, amire szükség van a méhészetek működtetéséhez. Konkrét példaként említi az egyesületi elnök, hogy miután a méhészvállalkozások sem vásárolhatnak ársapkás cukrot, egy kilogramm „raklapost” 540- 560 forintért tudnak megvenni, akkor, amikor a felvásárlók mindössze 1000 forintot kínálnak egy kiló, kifogástalan minőségű, finom mézért.

Kiss Norbert több méhésztársa aggodalmát fogalmazza meg, amikor azt mondja, ha nem változik a helyzet, félő, hogy 3- 5 éven belül kritikus helyzetbe kerülhet az európai méztermelés.

Az agrárkortárca közleményében kitért arra, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre, s 2023 és 2027 között a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül az ágazat. Igényelhető lesz az állatjóléti támogatás, s február végéig még lehet igényelni a méhcsaládonkénti ezer forintos támogatást.

A jó minőségű magyar méz védelmében nagy előrelépés lesz, ha az Európai Bizottság dönt az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozásáról, amit a mézpiaci zavarok megszüntetése érdekében 19 másik uniós tagállam agrárminiszterével közösen kért Magyarország a Mezőgazdasági és Halászati Tanács januári ülésén. A szigorítás elfogadását és hatályba lépését követően kötelező lesz a mézes üvegek címkéjén feltüntetni a mézkeverékek származását, földrajzi eredetét.

A szabályozással lehetőség lesz arra, hogy a vásárlók könnyen felismerhessék a silányabb minőségű, esetleg túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket.

Kapcsolódó
Megfelezte az aszály az ország keleti részén a méztermést
A nyári szárazság miatt, főként a Dunától keletre a szokásos mézmennyiség felét tudták a méhészek előállítani.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik