Mozaik

Ma ünnepeljük a vadvilág csodáit

Pixabay
Pixabay

Az ENSZ kezdeményezésére minden évben március 3-án tartják szerte a világban a vadvilág napját, amely a vadvilágra és a fennmaradását fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet. Ezen a napon ünnepeljük Földünk vadon élő növény- és állatvilágának sokszínűségét, gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékét.

1973-ban március 3-án írták alá a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó úgynevezett washingtoni egyezményt (CITES), aminek az idei évben ünneplik az 50. évfordulóját.

A mezőgazdasági múzeum bejegyzése szerint Magyarország természeti értékekben való gazdagságát jól szemlélteti az a tény, mely szerint hazánk területének több mint 22%-a áll európai vagy hazai természetvédelmi oltalom alatt. Nagyjából 2200 magasabb rendű (edényes) növény- és 42 000 állatfajjal osztozunk kis hazánkon, melyek közül 1901 faj védett és további 273 faj fokozottan védett. Mellettük 58 gomba és 17 zuzmófaj is természetvédelmi oltalom alatt áll. Ezek a számok európai viszonylatban is kiemelkedően jónak számítanak, köszönhetően az ország változatos ökológiai adottságainak.

És hogyan működik ez a nemzetközi szabályozás? Az Egyezmény három kategóriába, úgynevezett függelékekbe sorolja a védendő fajokat. Az egyes függelékekben szereplő fajokkal való kereskedelemre különböző erősségű korlátozások vonatkoznak.

Az I. függelékben olyan állat- és növényfajok szerepelnek, melyek a kipusztulás szélén állnak, a velük való nemzetközi kereskedelem szigorúan tilos, ilyenek például hazai vonatkozásban a parlagi sas (Aquila heliaca), a réti sas is (Haliaeetus albicilla) vagy a rákosi vipera (Vipera ursinii).

wikimedia commons

A II. függelékbe olyan fajok kerültek, melyeket veszélyeztet a nagymértékű kereskedelem, de állományaik még nincsenek kritikus helyzetben. Ezeknek a fajoknak az egyedeivel korlátozott mértékben és szigorú szabályok szerinti úgynevezett CITES engedélyek birtokában lehetséges a nemzetközi kereskedelem. A Magyarországon honos fajok közül ide tartoznak például a mostanában nyíló hóvirág fajok (Galanthus spp.) vagy a lassan visszatérő fekete gólya (Ciconia nigra) is.

Az Egyezmény III. Függeléke azokat a fajokat sorolja fel, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a kereskedelem káros hatásaitól megvédje. Ezért ehhez nemzetközi segítséget igényel. Ide tartozik például az arany sakál (Canis aureus), mely hazánkban vadászható, dúvadnak minősül, de India vonatkozásában szerepel a III. függelékben.

(Forrás: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Kapcsolódó
Nagyobb figyelmet érdemelnek a természetvédelmi területek
A védett területeknek nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is számít.
Olvasói sztorik