Az elmúlt három évben a szúnyoggyérítési program koordinálásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)feltérképeztette a csípőszúnyogok tenyészőhelyeit azokon a területeken, ahol rendszeresen jelentős szúnyogártalom alakul ki, azaz a folyók menti térségeket és a nagyobb tavak környezetét.
A tenyészőhelyek ismeretében már pontosan és hatékonyan alkalmazható a szúnyoglárvák ellen hatásos biológiai módszer
– írták az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Megjegyezték: a biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan.
A Tiszán a közelmúltban levonult kisebb árhullám után kialakult tenyészőhelyeken indul a légi biológiai szúnyoggyérítés szerdán. A szúnyogirtást a Tisza-tónál, a Tisza Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegyei szakaszán, valamint a Körösök mentén, Békés vármegyében kezdik és összesen 3750 hektár vízfelületet kezelnek a biológiai készítménnyel.
Pest vármegye déli részén elsősorban a lehullott csapadék hozott létre kisebb, elszórt tenyészőhelyeket, itt földi lárvagyérítést terveznek végezni.
Kiemelték: a hűvösebb időben a lárvák fejlődése lelassul, ezért a szakemberek még a következő hétre várható felmelegedés előtt elvégzik a kezeléseket.
Ajánlott az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat pedig rendben tartani, hogy hosszabb ideig ne tudjon bennük megállni az esővíz.
