A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, valamint a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartunk. Ilyenkor a családok szokásaik szerint ünnepelnek. Előkerülnek a csokinyulak és hímes tojások, a barka, a sonka, a kalács, a kisbárány és kisnyuszi. Az emberek tojásfát állítanak, a gyerekek a kertben keresik az ajándékokat, a férfiak locsolni mennek.
A húsvét számtalan szimbólumot sorakoztat fel, melyek mind kedvesek és fontosak számunkra. De vajon mi a jelentése a tojásnak, báránynak, nyuszinak?
Ismerkedjünk meg a szimbólumok jelentésével.
Húsvéti tojás
Az ovális alakú tojás sok vallásban egyetemes szimbólum sok évezrede, az új életet, az újjászületést és a termékenységet jelképezi. Kereszténység előtti őseink számára nagyon megdöbbentő esemény volt egy új, élő teremtmény előbukkanása egy látszólag halott tárgyból. A tojás számukra a tavasz szimbóluma lett.
Keresztény szempontból a húsvéti tojások Jézus sírból való kiemelkedését és feltámadását jelképezik, a piros szín pedig Krisztus kiömlött vérét.
A húsvéti tojásdíszítés egyes források szerint a 13. századra nyúlik vissza. Ennek a szokásnak az egyik magyarázata, hogy tojást tilos volt fogyasztani a nagyböjt 40 napjában. A csirkék azonban továbbra is tojtak, ezért gyakran gyűjtötték és díszítették őket. Régen növényi színezékkel, természetes anyagokkal festettek tojást az asszonyok, ma a lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen.
Húsvéti nyúl
Honnan jött a húsvéti nyuszi? A Biblia nem tesz említést hosszú fülű, rövid farkú lényről, aki feldíszített tojásokat szállít a jól nevelt gyerekeknek húsvét vasárnapján; ennek ellenére a húsvéti nyuszi a kereszténység legfontosabb ünnepének kiemelkedő szimbólumává vált.
A mitikus emlős pontos eredete nem tisztázott, de a nyulak, amelyekről ismert, hogy termékeny nemzők, a termékenység és az új élet ősi szimbólumai.
Az ókori görögök úgy gondolták, hogy a nyulak szűzként szaporodhatnak. A kora középkorban a nyúl gyakran megjelent a művészetben.
Egyes források szerint a húsvéti nyuszi, aki húsvét reggelén meglátogatja a gyerekeket, a német protestánsok találmánya volt; az Osterhase vagy a „Húsvéti nyúl” tojást és édességet vitt a „jó gyerekeknek”, ugyanúgy, ahogy a Mikulás hozott ajándékot decemberben. Kezdetben a gyerekek fészkeket készítettek a húsvéti nyusziknak kalapból vagy dobozból; végül ezeket felváltották a ma használt kosarak.
A húsvéti nyúl eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója.
Bárány
Népszerű húsvéti szimbólum a bárány is, mely Jézust szimbolizálja, mivel a tisztaságot és a jóságot testesíti meg, de egyben áldozatot is jelent.
Az ótestamentumi zsidók egyéves, hibátlan bárányt áldoztak, majd vérével megjelölték az ajtófélfát, így a Halál Angyala elkerülte házaikat, és megkímélte elsőszülött fiaikat. A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért.
Húsvéti sonka
A húsvéti bárányról már szó esett, ne feledkezzünk meg a húsvéti sonkáról sem. Szintén ősi, a kereszténység előtti időkből származó szokás, hogy a sonkát ünnepi alkalmakkor, ünnepeken és esküvőkön fogyasztják.
A disznó a szerencse és a jólét ősi szimbóluma. A legtöbb európai nemzet ősidők óta fogyasztja a füstölt vagy főtt sonkát, valamint a bárányhúst.
A magyar népszokások szerint az emberek farsang után már nem vágtak disznót, a friss húst elfogyasztották még a böjt előtti időszakban, de a füstölt sonkák éppen a böjt alatt vagy a végére készültek el. A böjt során a sonkát elfogyasztani nem lehetett, így legelőször húsvétkor kerülhetett az asztalra.
Kalács
A kalács, a kenyér a bőséget, a jólétet jelképezik, és hagyományosak húsvétkor, a nagyböjt lezárultával fogyasztották (a néphagyomány szerint a böjt utáni első napon meg is szentelték a templomban). Mivel a böjt alatt tilos volt a tej és a tojás fogyasztása, amikor a tilalom véget ért, az emberek a kenyeret ünnepivé gazdagították.
Barka
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos pálmaágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére szentelnek barkát a templomokban. De a barka kora tavaszi virágként az újjászületés szimbóluma is. Bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól.
