2007-ig érvényben volt az Országos Vízügyi Hivatalnak egy 1985-ös rendelete, ami kimondta, közterületről megközelíthető víziállás csak korlátozottan magánhasználatú lehet. A jogszabály ugyan konkrétan nem jelentette ki, de ebből következett, hogy a tulajdonos távollétében bárki használhatta, írja a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség által kiadott Új Duna-ági Híradóra hivatkozva a Pecaverzum.
2007-ben az Alkotmánybíróság is vizsgálta ezt a „tulajdon kizárólagos használatát korlátozó” rendeletet, majd 2007 őszén hatályon kívül helyezte.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke kimondja, hogy „a tulajdon használatát az általános érdek által szükségessé tett mértékben törvénnyel lehet szabályozni”, ez vonatkozik a tulajdonos kizárólagos használatának jogára is. Nincs olyan jogszabály, ami idegen horgásznak jogot adna más stégének használatára.
A stégügyben illetékes Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tiltja a víziállások lezárását. Bár az ő okuk nem az, hogy a horgászok bárhol és bármikor horgászhassanak. A nyílt víziállásokra azért van szükség, hogy a szolgálatot teljesítő szervek (mentők, rendőrség, tűzoltók, vízügy, halőri szolgálat) megközelíthessék a vizet.
A jogi értelmezés szerint tehát a stég mint közterületen lévő magántulajdonú ingóság ugyanúgy nem használható idegenek által, mint például egy parkolóban álló autó. Ennek ellenére kívánatos lenne, hogy minél több stégtulajdonos a vándorhorgászok rendelkezésére bocsássa nem használt stégét akár ingyen, akár bérleti díjért vagy kisebb karbantartási munkák fejében. A közösségi médiában számos hasonló kezdeményezés látott napvilágot. Ahhoz, hogy még több ilyen példa legyen, a horgászok hozzáállásán (szemetelés, rongálás) is változtatni kellene
– fogalmaztak a tájékoztatóban.
