Óriás sáska telepedett meg Magyarországon

Golyóstoll méretű ázsiai imádkozósáskákat találtak Magyarországon. Bár ezzel a hazai rovarállomány egy új példánnyal gazdagodott, egyelőre nem tudni, örülhetünk-e nekik – számolt be a felfedezésről a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) blogján.

Mint írja, az óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) egy nagyméretű, látványos, legtöbbször zöld de néha barnás vagy sárgás testű rovar, mely megjelenésével, antropomorf tulajdonságaival magára vonja az emberek figyelmét. Leggyakrabban hosszú életű nőstény egyedei láthatóak, melyek ősszel peterakás vagy napfürdőzés céljából elhagyják a fák lombkoronáját. Gyakran sima kérgű fák törzsén vagy napsütötte falakon kerülnek szem elé röviddel azelőtt, hogy az első fagyos éjszakák beálltával elpusztulnak.

Mindezidáig Magyarországon csak egyetlen fogólábú fajt ismertek az utóbbi évekig, de például Romániában már négy faj él, a Balkánon pedig ennek legalább a kétszerese. Európában háromtucatnyi faj ismert, fogalmaztak.

Első ismert hazai példánya 2019-ben a Csongrád-Csanád vármegyei Zákányszéken egy kertben bukkant fel. A következő években Zákányszékről a faj petetokjai és lárvái is előkerültek, megtelepedését bizonyítva. 2020-ban Budapesten, Dél-Budán is észleltek egy kifejlett példányt, a találatot 2021-ben és 2022-ben újabbak követték. 2021 őszén a Városligetben keltett feltűnést több nagyméretű, nőstény Hierodula, ahogyan a platánfák törzsén napoztak. A budapesti észlelések mellett az elmúlt két évben folyamatosan gyűltek a megfigyelések Zákányszék mellett a Dél-Alföld más településéiről is.

Jelenlegi ismereteink szerint az óriás ázsiai imádkozó sáska stabilan megtelepedett Szegeden és a vele nyugati irányban határos kisebb településeken, 2022-es kiskunhalasi megjelenése pedig további terjedését bizonyítja

– mutattak rá.

A Hierodula tenuidentata Magyarországra érkezésének mikéntjével kapcsolatban több lehetőség is felvetődik. A kifejlett hímek mellett a kolonizáló nőstények is röpképesek (míg a potrohuk meg nem duzzad a több tucat petétől), tehát az első példányok Szeged környékére akár önerőből, Szerbia irányából is érkezhettek. Az egyelőre szigetszerűnek tűnő budapesti előfordulásai bizonyosan emberi közreműködéssel magyarázhatóak, a helyszínek alapján (frissen parkosított területek) legvalószínűbb, hogy díszfákhoz vagy cserjékhez rögzített kokonjait hurcolták be.

Egy megtermékenyített nőstény akár öt kokont is lerakhat, melyek ujjpercnyi méretűek és mindegyikből kikelhet akár száz lárva is. Az elmúlt évek enyhe telei bizonyosan segítették e melegkedvelő rovar új nemzedékeit Közép-Európában, ráadásul faj legtöbb hazai észlelése települések belterületéről származik, ahol a hősziget-hatás is segíti túlélésüket, írja az MTM.

Az óriás ázsiai imádkozó sáska hatása az európai élővilágra vonatkozóan egyelőre kérdéses. Míg az új manó-faj elsősorban a fák, cserjék lombjában él, addig az őshonos imádkozó sáska inkább nyílt területek lágyszárú vegetációjának lakója. Eltérő élőhely-preferenciájuk csökkenti a két faj közötti versengés esélyét, ám aggodalomra ad okot, hogy az inváziós faj nőstényeinek feromonjai vonzzák az őshonos imádkozósáska-hímeket is, csökkentve azok szaporodási esélyét.

A védett hazai fajhoz hasonlóan az emberre nézve az új jövevény is teljesen ártalmatlan, sőt a lombkoronában megbúvó kártevők, köztük az inváziós poloskafakok pusztításával jelenléte a kertben elvileg akár hasznos is lehet. További kutatások szükségesek azonban még ahhoz, hogy az új faj hazai jelenlétét bizonyossággal értékelni tudják, zárják a bejegyzést.

Kapcsolódó

Egyre több a sisakos sáska Magyarországon

A rovar egyértelműen a globális felmelegedés egyik nyertesének tűnik.