Ma hivatalosan is beköszöntött az ősz. December 22-ig, a téli napfordulóig naponta átlagosan négy percet veszítünk a napsütésből, a világos órákból. Fontos dátum, amelyet a csöndes, sötét esték és az éjszakák szerelmesei már nagyon várnak, azonban akik a napfényt, a hosszú nappalokat kedvelik azoknak nem a kedvelt időszaka.
Az a csillagászati pillanat, amikor a nappal hossza megegyezik az éjszaka hosszával. Minden évben két napéjegyenlőség van: az egyik március 19. és 21. között, amikor az északi féltekén a télből a tavaszba lépünk, a másik pedig szeptember 21. és 24. között, amikor magunk mögött hagyjuk a nyarat és belépünk az őszbe, szintén az északi féltekén.
Az őszi napéjegyenlőség régi időkben fontos ünnep volt. Ilyenkor az emberek hálát adtak a természet bőkezű ajándékaiért, a termények sokaságáért. A mezőgazdaság számára a mostani időkben is az egyik legfontosabb hónap, hiszen ekkor van a betakarítás, majd a szüret, de szeptemberben van az őszi szántás és vetés időszaka is, ami nagyban függ az időjárástól.
“Ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még” – szól a régi mondás.
Egy másik szerint, ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre számíthatunk. Ellenben, ha túl korán lehullanak a falevelek, és a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő.
Az ősz kezdetének (mint a többi évszaknak) három időpontja van:
- a naptári ősz szeptember elsején kezdődik, az ősz hónapjainak (szeptember, október, november) figyelembe vétele miatt
- a meteorológiai ősz a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével kezdődik
- a csillagászati ősz kezdete az őszi napéjegyenlőség napja, idén szeptember 23.
Az előttünk álló ősz a színek kavalkádját tartogatja. A varázslatos őszi világ gyönyörű pillanatait Kovács Károly páratlanul szép fotóin tekinthetők meg.