Augusztusban fedezték fel a mézelő méheket fogyasztó ázsiai lódarázs első egyedeit Mosonmagyaróvár környékén, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetikai és Biotechnológiai Intézetéhez tartozó Festetics Bioinnovációs Csoport méhészeti kutatói. A felfedezés után azonnal a fajjal kapcsolatos vizsgálatokat és nekiláttak egy szerkezet tervezésének, amellyel be tudják mérni az ázsiai lódarázs fészkét, írja a sonline.hu.
A cikk szerint a lódarázsfészkek felkutatásának az egyik legjobb módja a rádiótelemetria alkalmazása. Ezt a munkát Kolics Balázs, a Festetics Bioinnovációs Csoport nagyatádi tudományos főmunkatársa vezette. A munkába több somogyi szakember is bekapcsolódott, a MATE Kaposvári Campus részéről Sipos Tamás.
Céljuk a darázsfészek mielőbbi megtalálása volt, melyet úgynevezett kémkaptárak segítségével és csapdák kihelyezésével próbáltak megvalósítani. A fészket végül sikeresen lokalizálták rádiótelemetriás módszer segítségével.
Az ázsiai lódarázs esetében a fészek eltávolítása a leghatékonyabb módja a rovar terjedésének lassításában. Ebben részt vettek egy holland-belga darázsbefogásra szakosodott cég munkatársai, valamint a MATE kutató rádiótelemetria alkalmazása mellett méhész önkéntesekkel is keresték a fészket, amelyet végül egy YUPITERU MVT-7100 rádiószkennerrel, saját készítésű antennával és a darázsra szerelt jeladóval találtak meg.
Az antenna elkészítésében oroszlánrészt vállalt Hosszú József, nagyatádi rádióamatőr.
Ötven éve ezzel foglalkozom, Kolics Balázs kérésére készítettem el az antennát, a technikai kivitelezés teljes egészében az enyém
– mondta a HA3HT hívójelű somogyi rádióamatőr. A vevőberendezés is az ő keze munkája, amely az ázsiai lódarázsra szerelt adóról fogadta a jelet. A rovar testére erősített berendezést egy német cég gyártotta le 4-szer 5 milliméteres méretben, ennek segítségével találták meg a rendkívül kártékony rovarféle fészkét.
Mindez azt bizonyítja, hogy a hazai rádiótelemetriás rendszert sikerült a nulláról egy hónap alatt felépíteni a magyar szakembereknek, azaz innentől kezdve három független rendszer is rendelkezésre áll a további lehetséges fészkek kereséséhez és a faj terjedésének lassításához, közölte az intézmény. A közös munkában csaknem 30 szakember működött együtt, a terepi munkákat 18 önkéntes is segítette.
A cikkben emlékeztetnek, az ázsiai lódarázs roppant kártékony, mezőgazdasági kártevőként elsősorban a méhészetben okoz károkat. Táplálékának kétharmada a mézelő méhek közül kerül ki. Egy fészek nagyjából 12 kilogramm rovar elfogyasztásával jön létre, ami azt jelenti, hogy a faj megtelepedése azzal járna, hogy jelentősen lecsökken a rovarok száma. A fészek egyedszáma kétszer-háromszor, a kolóniák száma pedig ötször nagyobb, mint a hazai lódarázsé, az invazív fajjal való találkozás esélye is nagyobb.
