Mozaik

Ritka hósármányok érkeztek az alföldi pusztaságba

Kiskunsági Nemzeti Park/Bárdos Tibor
Kiskunsági Nemzeti Park/Bárdos Tibor
A sarkkörön túl költő madár telelőterületeinek hazánk a déli határa, ezért nem is minden évben jönnek el hozzánk, vagy csak kis számban.

A hósármány (Plectrophenax nivalis) általában kisebb csoportokban vagy egyesével mutatkozik, de 2004-ben volt már példa ezres csapat megfigyelésére is – írta meg a Kiskunsági Nemzeti Park.

Kiskunsági Nemzeti Park/Bárdos Tibor

Legtöbb észlelése a költőhelyére leginkább hasonlító alföldi szikesekről, főként a Hortobágyról és kisebb arányban a felső-kiskunsági pusztákról van, de a Balatonnál, Kis-Balatonnál és a Duna mentén is fel szokott tűnni. Gyakran pacsirtákhoz, pintyfélékhez keverednek, miközben gyommagvakat keresgélnek a gyepen.

A hósármány a kietlen, fátlan tundrák madara, a legészakibb elterjedésű sármányfaj, a sarkkörön túl költ. 

Színezete és testalkata is alkalmazkodott a zord, széljárta, havas tundrához. Tollazata nagyrészt fehér színű, emellett fekete és barna, jól beleolvad a tundrai területekbe. Zömök madár, rövid csüdjével a földhöz lapulva mozog erős szélben is.

Kiskunsági Nemzeti Park/Bárdos Tibor

Nyáron, a költőhelyén rovarokkal táplálkozik, de teleléskor fűfélék és egyéb növények, gyomok magvait szedegeti.

A Fülöpszállás mellett található Kelemen-szék kiváló telelőhely a hósármányoknak. Az elmúlt hetekben egy 60-70 példányból álló csapatot tudtak itt rendszeresen megfigyelni, ahogy a rövidfüvű, szikes, padkás részeken táplálkoznak, vagy éppen átrepülnek a közeli Zab-székre. Röptében is jól felismerhető, a szinte teljesen fehér belső szárny és a fehér faroktő egyaránt feltűnő, de gyakran gyöngyöző hangjuk árulja el őket.

Kapcsolódó
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik