A közelmúltban két egymástól független tok fogásáról értesült a Balaton középső medencéjéből a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
A honlapjukon közzétett beszámoló szerint előbb április 19-én Révfülöpön Németh Zsolt, majd egy nappal később Balatonlellén Janka János fogott ki 1-1 tokhalat a Balatonból. Mivel nem tudták pontosan meghatározni a halak faját, visszaengedték a Balatonba. Attól tartottak, hogy esetleg védett vágó tok, vagy „nem fogható” státuszba tartozó kecsege akadt horgukra.
A közlemény szerint a tokfélék meghatározásában akkor lehet könnyen egyértelmű álláspontra jutni, ha rendelkezésre áll alulnézeti fotó, amelyen megvizsgálhatók a szájnyílás, a bajuszszálak, illetve az orr formai jegyei, illetve egymáshoz viszonyított helyzetük.
Mivel ilyen fotók nem álltak rendelkezésre, a biztonság kedvéért megkérdeztünk három halbiológus és egy toktenyésztéssel foglalkozó halas kollégát is, akik egybehangzóan megállapították, hogy mindkét hal lénai tok, vagy más néven szibériai tok (Acipenser baerii) fajba tartozik. Ezt a fajt előszeretettel tenyésztik étkezési célra és több hazai horgásztóban is megtalálható, azonban nálunk idegenhonos, így jelenléte nem kívánatos
– közölték.
Úgy folytatták: a Balatonban egyébként sem ismernek őshonos tokféle előfordulást, így nagyon kicsi az esélye, hogy ilyen hallal találkozhatnak a balatoni horgászok. Azt is írták, elméletileg a Sió zsilipen egy hajóval együtt „felzsilipelhetne” dunai eredetű kecsege is, de a Sió felső folyásáról sem ismert kecsege előfordulás. A Balatonban megjelenő lénai tokok minden bizonnyal a vízgyűjtőn létesült halgazdálkodási létesítményekből szökhettek meg.
A fentiek alapján arra kérik a horgászokat, hogy ha idegenhonos lénai tokot fognak, akkor azt a tóba ne engedjék vissza. Annak érdekében, hogy a fogott tokféle meghatározása pontos legyen, kérik a halat alulról, a szájkörnyéken vizsgálni, illetve ugyaninnen fotózni.
A szakkönyvekben olvasható több más alaki határozóbélyeg közül igyekeztek a lényegi különbségeket kiemelni, hogy ezzel segítsék a bizonytalan horgászokat:
- a kecsegét (Acipenser ruthenus) egyértelműen azonosítja, hogy bajuszszálai rojtozottak, hátrasimítva elérik a felső ajkat.
- a vágótok (Acipenser gueldenstsedtii) bajuszszálai simák, hátrasimítva nem érik el a felső ajkat.
- a lénai tok (Acipenser baerii) bajuszszálai simák, hátrasimítva elérik a felső ajkat.
