Mozaik

Hungarikum lett a kocsi, a szaloncukor és a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom

wikipédia
wikipédia
A déli harangszó és a pápai sonka bekerült a Magyar Értéktárba.

A hungarikumok és a nemzeti értékek nem csupán az értékőrzés miatt fontosak számunkra. Ezek a sajátosan magyar jellegzetességek képviselnek minket, segítve a megmaradásunkat

– mondta Nagy István agrárminiszter kedden, a Hungarikum Bizottság ülésén, ahol 3 elemmel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és 2 tétellel gyarapodott a Magyar Értéktár.

A tárcavezető azt mondta, ezekkel az új elemekkel tovább gazdagodott és erősödött a magyar nemzet, a hungarikum mozgalom minden szintjén törekszünk nemzetünk szövetének és nemzeti identitásunk megerősítésére.

  • A ma meghozott döntések értelmében bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a kocsi, egy magyar eredetű közlekedési megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt növelte a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát.

A kocsi legendája

Azokban az években, amikor „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”, meg kellett szervezni a gyors közlekedést a várostól Budáig oda-vissza. Ezért ezen a nagyjából 250 kilométeres útvonalon felállítottak 6 lóváltó stációt. Így a futár akár néhány óra alatt elvihette a hírt, parancsot, küldeményt az egyik fővárosból a másikba.

 

Kocson volt az egyik ilyen állomás, ahol híres mesterek dolgoztak. Akadt munkájuk bőven. A négy keréken utazók korabeli nehéz hintókat és szekereket használtak, amelyek lassúak, kényelmetlenek és törékenyek voltak.

 

Ezért a kerékgyártók és javítók hozzáláttak korszerűsítéshez. Megalkottak egy könnyű, kényelmes és gyors járművet, amit a származási helye után kocsinak neveznek például angolul, németül, spanyolul, olaszul, lengyelül, csehül, szerbül. Törökországban és környékén meg egyszerűen „mádzsárnak” mondják. Ehhez többfajta, rugalmas keményfát csiszoltak össze, és abból készítették az alkatrészeket. Vasalást alig használtak.

 

Ezek a kerekek, tengelyek, csapok elnyelték a rázkódást, és sokkal tartósabbak is voltak elődeiknél. A hajtóval együtt négyen utazhattak rajta, és a poggyászuk is elfért a saroglyán. A lovakat szügyhámmal fogatolták, így az állat könnyen tudott mozogni. A kocsi azért lett sikeres, mert egyszerre volt gyors személy-, és teherszállító.

 

Néhány év alatt elterjedt egész Nyugat-Európában, Magyarországon pedig szabad közlekedést biztosított az alacsonyabb sorban élő embereknek is.

  • Hungarikum lett a szaloncukor, amely a karácsony elmaradhatatlan része, és a XIX. századi megjelenése óta a hazai cukrász- és édesipar fontos terméke.
  • A hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom világszerte ismert, kizárólag magyar földeken termesztett paradicsomból készül.

A Magyar Értéktárba felvett új elemek közé tartozik a pápai sonka, amely a pápai húsipar híres terméke, amely mára világhírnévre tett szert.

A Magyar Értéktár bővül a déli harangszóval is, amely a nándorfehérvári diadal emlékére elrendelt mindennapi harangszó.

Nagy István hangsúlyozta, a hungarikum mozgalom túlmutat az értékőrzésen, nemzetpolitikai jelentőséggel bír. A nemzeti értékeink feltárása, megismertetése és megőrzése erősíti nemzetünk ellenállóképességét és önbecsülését.

A hungarikumok és a Magyar Értéktár új elemei tovább gazdagítják a magyarságról korábban kialakult képet itthon és a nagyvilágban egyaránt, hozzájárulva értéktudatunk és önbecsülésünk, vagyis identitásunk további erősödéséhez

– tette hozzá a miniszter.

A Hungarikum Bizottság döntésével 92-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 154 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.

Kiemelt képünkön a kocsi.

Kapcsolódó
Meredek hegygerincek között bújik meg a székelyek legszebb faluja
Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára, 2017-től hungarikum.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik