Különleges felvételeken a nyár egyik leglátványosabb természeti csodája

Sűrű erdő, tapintható csend, sejtelmesen világító pontok a fák között. A nagy szentjánosbogarak násztánca ragyogta be a pagony sötétjét június 25-én este Salgótarján környékén, melyről  ámulatba ejtő  felvételeket készített az MTI fotósa Komka Péter. A fotóriporter már több alkalommal is megmutatta egyedi hangulatú fotóit, amiken nagy szerepet kapnak Nógrád vármegye értékei és szépségei.

A több, hosszú expozíciós idővel készült felvételből számítógéppel összeállított képen a bogarak mozgása fénycsíkokként látható.

Június második felében egyedi természeti jelenség a szentjánosbogarak tánca. A nőstény a sötétség leple alatt kapcsolja be a lámpását, hogy még feltűnőbb legyen a párra vadászó hím számára. A növényeken vagy a talajon vár a hímre, amelynek a látása olyannyira kiváló, hogy hatalmas szemeivel akár 50 méterről is észreveszi a szerelemre váró nőstényt. A nősténytől eltérően a felnőtt hímnek van szárnya, így repülve tudja megközelíteni a kiszemelt társát.

A szentjánosbogarak nem világítanak egész éjjel, sötétedés után mintegy két órán át várják a párjukat a nőstények, majd búvóhelyükre húzódnak. A világítószervek a potroh csúcsán, a hasoldalon vannak. A világító sárgászöld fény kémiai úton jön létre. Ehhez a reakcióhoz oxigén, víz, luciferin és egy luciferáz nevű enzim szükséges. Ha a rovar megszakítja az oxigénfelvételt, a fény kialszik.

Körülbelül 10 napon keresztül tart a nászidőszak. Párzás után nem sokkal a hím élete véget ér, a nőstény pedig a maradék energiáját arra fordítja, hogy három nap alatt mintegy 50-100 tojást rakjon, és nem világít többé. Ezek után ő elpusztul.

Kapcsolódó

Kihalás fenyegeti a szentjánosbogár-féléket, az éjszaka lámpásait

A mesterséges fény az egyik legnagyobb ellenségük.