A kékbegyek az év nagy részében észrevétlenül élik életüket, kivétel ez alól a költési időszakuk, amikor a kék mellű hímek kiállnak éneklőhelyükre és csengő hangjukon dalolják világgá szerelmüket.
A nászruhás hímek ékessége a torkukat, begyüket, mellüket befedő gyönyörű, élénk kék színezetű tollazat, amely nemcsak a tojók érdeklődésének felkeltésére szolgál, de a rivális hímek számára is jelzés lehet az egyed rátermettségéről.
A kékbegyek alapvetően rejtőzködő életmódot élnek. Hazánkba való tartózkodásuk idején kevés az esélye annak, hogy meg tudjuk pillantani őket, de, ha a szerencse mellénk szegődik, akkor a nászidőszakuk alatt láthatjuk a csengő strófáit daloló hímet. Ilyenkor ugyanis területük egy magasabb pontjára kiállva fáradhatatlanul énekelnek, mellyel felhívják magukra a figyelmet. Ha pedig megvan a hang forrása, akkor szemeink előtt hamarosan fel is tűnhet ez a dekoratív madárka.
Kőhegyi Dániel előtt éppen az imént említett módon tűnt fel az énekét szóró kékbegy az idei esztendőben, hosszú évek várakozása után.
Már bőven túl vagyok a hatvanon, leszázalékolt nyugdíjas vagyok. 24 éve izomsorvadást állapítottak meg nálam. Két bot segítségével tudok járni. A fényképeim 99%-a az autóban ülve készülnek, “mobilles”
– mutatkozott be a hobbi természetfotós a Sokszínű vidék megkeresésére.
Dániel egészen kiskora óta rajong a természetér. Körülbelül tizenkét éve kezdett el fényképezni. Tíz éven át a növények szépségét örökítette meg és tájképeket készített.
Nagyon szeretem a virágokat. Az állatokat azért nem fotóztam korábban, mert nem volt hozzá meg a technikám, 18-135 mm édeskevés hozzájuk. Két éve vettem egy 100-400 mm-es objektívet és mindjárt közelebbről láttam az állatokat
– mutatta be azokat a témákat, amikről a legszívesebben készíti el a gyönyörű felvételeit.
A természetfotós előtt az új objektívének hála egy új világ nyílt meg, mely világban a madarak – nagy kedvencei -, azóta a legfontosabb szerepet kapják.
Nagyon szeretem a madarakat. Ahogy énekel a hím, udvarol a tojónak, ahogy közösen építik a fészket, etetik és nevelik a fiókáikat, egyszóval az életüket. Nem kevés madarat sikerült már a lencse végén rögzíteni és még jó pár van, amit nem
– osztotta meg a madarak iránti érzéseit.
Dániel számára a kékbegy egy mai divatos szóval élve, bakancslistás faj volt. Éveken át próbálta megfigyelni őket, miközben a legjobban arra vágyott, hogy fotókon is meg tudja őrizni a szépségüket. Várt, türelemmel várt és abban bízott, hogy egyszer a szerencse majd mellé szegődik, és így is lett.
A kékbegyet 2-3 éve szerettem volna megörökíteni, de eddig nem sikerült, pedig ismertem, tudtam az élőhelyüket, ennek ellenére évekig nem tudtam sem megfigyelni őket, sem pedig felvételt készíteni róluk. Mígnem idén rám mosolygott a szerencse. Ott volt előttem a gyönyörű hím, pózolt, dalolt, és várta, hogy megörökítsem, egyszerűen csodálatos volt. Sok jó képet sikerült készíteni róla
– részletezte a kékbeggyel átélt élményét.
A kékbegy hímek éneklőhelye lehet egy bokor, egy magas kóró, nádszál vagy villanyvezeték. Ezek a rejtőzködő és minden feltűnést kerülő madarak nemcsak nagyon szépen énekelnek, de remek hangutánzók is. Más madárfajokon kívül például békabrekegést és tücsökciripelést is kiválóan tudják utánozni, mely hangokat előszeretettel bele is szőnek a repertoárjukba.
Éneke sok utánzást tartalmaz, egyes hímek a környék szinte valamennyi madarának hangját megszólaltatják. Éneklés közben olykor a levegőbe emelkedik, majd széttárt farktollakkal egy félkört leírva eredeti helyére, vagy annak közelébe ereszkedik vissza. Ha egy tojó érkezik a territóriumába, a hím kék melltollait felborzolva, szárnyait kissé leeresztve udvarolni kezd neki.
Füzesekben és vizenyős talajú nyíresekben, bokrokkal, vagy fákkal tarkított mocsarakban, nádas réteken, folyóártereken költ. Hazánkban halastavak, csatornák és mocsarak, fákkal tarkított nádasaiban sokfelé előfordul.
A fészket a tojó egymaga építi a talajhoz közel vagy 1-2 méteres magasságban, melynek anyaga vékony növényi szálak, gyökérdarabok, nád és gyékény. Rendszerint 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Az első fészekalj felnevelését követően olykor másodköltésbe kezdenek.
Közösségi jelentőségű Natura 2000-es faj. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Forint.
