A tücsök és hangya meséből is jól ismerjük a hangyák életmódját: szorgalmasan dolgoznak, hogy aztán télire meglegyen mindenük, ami az életben maradáshoz kell. Vannak viszont olyan hangyafajok is, amelyek más szorgalmának a gyümölcsét élvezik. Ezek a szociálparazita hangyafajok
Az időszakos fészeklakók egy már működő kolónia királynőjét eltávolítják és ráveszik a dolgozókat, hogy az ő utódait neveljék. Ezután, ahogy kikelnek a saját dolgozóik, lassan kiszorítják a korábbi dolgozókat.
Az állandó fészeklakók meghagyják az eredeti királynőt, viszont ezeknél a fajoknál a királynői tojásaiból ritkán kelnek ki dolgozók, inkább a terjeszkedésre koncentrálják.
A rabszolgatartók között vannak, ahol a kolóniából maximum 10 százalékot dolgoztatnak, de egyes fajok, mint például az amazonhangya a sarló alakú rágóikkal a megtámadott kolónia katonáinak a kitinpáncélját könnyedén összeroppantják és bábjaikat a fészkükbe cipelik. Emellett kémiai hadviselésre is képesek, a mirigyeikből olyan anyagot választanak ki, amelyek megnyugtatják vagy éppen egymás ellen fordítják a célkolónia munkásait. Van, hogy több fészek ellen is támadnak. A foglyaikat a saját utódaik és egy újabb rabszolga-nemzedék felnevelésére használják. Erre azért van szükségük, mert ők maguk inkább harcra termettek, mint utódnevelésre.
