Védjük az állatokat: sok ezer faj él a kihalás szélén

A világnapok eredeti funkciója az lenne, hogy a Földet, a civilizációnkat, a társadalmunkat érintő problémákat megjelölje, kiemelje, felhívja a figyelmet arra, hogy ezen és ezen a területen bőven van tennivalója az emberiségnek. E fontos témakörökben megnevezett világnapok segítenek emlékezni, fókuszban tartani az adott kérdést.

Sajnos a közösségi média erősödésével egyre több üres, érvénytelen, infantilis témákból faragott világnapok is nagy hangsúlyt kapnak… szégyelném magam, ha most itt egyet is megneveznék, mindenki tudja, melyek ezek a semmitmondó baromságok.

Az olyan jeles napok azonban, mint a béke, a rákellenes világnap, az autizmus, epilepszia, Down-kor, az aids elleni küzdelem világnapja, a romák világnapja, a holokauszt áldozatainak emléknapja, a vadvilág, a vizes élőhelyek világnapja vagy a Föld napja életünk nagyon fontos területeit emelik ki és fordítják irányba a gondolkodásunkat.

Október 4-e az állatok világnapja, melyet az állatok védőszentje, Assisi Szent Ferenc tiszteletére tartunk ezen a napon. És mi máson is lehetne most a hangsúly, mint az állatvédelmen. Az ember és környezete kapcsolata, egy olyan ideális világ felé fordulás, ahol az állatok életterét tiszteletben tartva maradunk mi emberek a fejlődés útján.

És mielőtt sokan legyintenének, hogy itt az egyszeri embernek nem sok dolga akad, hiszen ott van az ipar, a mezőgazdaság, fakitermelés, brutális mennyiségű vízhasználat, a globális túlfogyasztás ésatöbbi, addig egy pillanatra érdemes mindenkinek körbenéznie a saját portáján is.

Vajon mindent megtesz a környezetében az állatvilág védelméért?

Az ipari forradalmat követően a civilizációnk fejlődése felgyorsult, egyre több területen jelentek meg a gépek, a tömeggyártás, újabb és újabb területeket kellett beépíteni. Az állatvilág élettere szűkebb lett, és rengeteg faj esett áldozatul az emberiség kényelmének. A 20. században sok állat tűnt el a bolygóról közvetlenül vagy közvetve az emberi beavatkozás eredményeképpen és ez a tendencia a 21. században is folytatódott.

A Wikipédia szerint az állatok világnapját először Heinrich Zimmermann kinológus hívta életre. 1925. március 24-én, a németországi berlini Sportpalotában szervezte meg az állatok világnapját. Az első eseményen több mint 5000 ember vett részt. Végül 1931 májusában a Nemzetközi Állatvédelmi Kongresszus Firenzében (Olaszország) rendezett gyűlésén egyhangúlag és határozatként elfogadták azt a javaslatot, hogy október 4-ét tegyék általánossá az állatok világnapjává.

A bali és a kaszpi tigris, a jávai tigris és Steller-tengeritehén, a kvagga (Equus quagga), a kék lóantilop, a jemeni gazella, a vörös gazella az élettér csökkenése és a vadászat áldozatai lettek. Az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni) Kenya és Tanzánia területén volt őshonos és 2018 óta nem láttak élő egyedet, természetesen ez az állat is vadászat miatt halt ki, ahogy a tengeri nyérc is Kanadában, a karibi barátfóka vagy a barbadosi mosómedve.

És az egyik legszomorúbb videó 1936-ból, az utolsó élő erszényes farkasról (Thylacinus cynocephalus) készült.

A Természetvédelmi Világszövetség szerint az emlősök 26%-a, a madarak 12%-a, a kétéltűek 41%-a, a hüllők 21%-a, a rákfélék 28%-a, a cápák és ráják 37%-a és a korallok 37%-a sodródott a kihalás szélére. A növényeket is hozzászámolva 45.300 faj éli pengeélen táncolva életét.

Ezért is lenne nagyon fontos, hogy ennek a világnapnak a súlya ne csak lájkokban, megosztásokban mutatkozzon meg, hanem áttörve a közfalat a fizikai térben is érezhető legyen, és cselekvésre sarkalljon minél több embert.

Kapcsolódó

Vizes élőhelyek világnapja: közös feladat a természeti kincsek védelme

Eddig 169 ország írta már alá a Ramsari Egyezményt.