Ritka, különleges madarat megfigyelni, szerencsés esetben lefotózni, minden madarász vágya. A madárbarátok mindig örömmel osztják meg élményeiket sok apróságról, ám ha “nagy felfedezés” szemtanúi, akkor közlésükkel azonnal lázba hozzák nagy közösségüket.
Emberemlékezet óta nem volt olyan év, amikor ne repült volna be Magyarországra hazánkban sosem látott madár, vagy ritka kóborlóként egy-egy faj példánya, esetleg “színhibás” szárnyas. 2024-ben sem volt ez másként, amikor a nemzeti parkok természetvédelmi őrei, madárgyűrűző szakemberek vagy éppen magánszemélyek éltek át egyszeri és megismételhetetlen élményeket, leírva a madárszenzációhoz tartozó legfontosabb információkat.
Ezekből a történetekből válogattunk a Sokszínű vidéken 2024-ben megjelent cikkeink alapján. A képre kattintva galériánkban felelevenítjük a legemlékezetesebb megfigyeléseket az elmúlt esztendőből.
Galéria
Nagy István
Januárban lefotózták a Nógrád vármegyében élő, különleges kinézetű egerészölyvet, akinek több madárfotós és madárbarát próbált már a csodájára járni, több-kevesebb sikerrel.
A madárritkaság – akinek a különleges kinézetét és egyedi megjelenését sokan próbálták már megörökíteni -, egy leucisztikus egerészölyv. A megjelenésében az a különleges, hogy tollazatában csak nagyon kevés színt visel abból, ami egyébként a fajra jellemző.
Nagy István
Januárban lefotózták a Nógrád vármegyében élő, különleges kinézetű egerészölyvet, akinek több madárfotós és madárbarát próbált már a csodájára járni, több-kevesebb sikerrel.
A madárritkaság – akinek a különleges kinézetét és egyedi megjelenését sokan próbálták már megörökíteni -, egy leucisztikus egerészölyv. A megjelenésében az a különleges, hogy tollazatában csak nagyon kevés színt visel abból, ami egyébként a fajra jellemző.
Fotó megosztása:
Wikimedia Commons/Francesco Veronesi
Novemberben Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt, egy rezneket figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai Kardoskúton, a Fehér-tó térségében.
A XX. század elején még kis számban hazánkban is fészkelt, utolsó költését 1973-ban Kardoskúton, a Fehér-tó térségében regisztrálták.
Azóta csak rendkívül ritka kóborlóként jelenik meg, ez volt a kilencedik megfigyelése az országban.
Fotó megosztása:
Tokody Béla
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1-jén hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tollazatú tamariszkuszposzátát (Curruca mystacea) fogtak meg, majd gyűrűzés után szabadon engedtek. Ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő. Egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
Fotó megosztása:
Wikimedia Commons
Különleges és ritka vendég érkezett október 14-én Magyarországra: a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai lilebíbicet figyeltek meg a kardoskúti Fehér-tónál. Ez az esemény nagy jelentőséggel bír, hiszen a világállományt mindössze 6000 példányra becsülik, és a faj súlyosan veszélyeztetett.
Fotó megosztása:
Csepregi Pál/KMNPI
A madártani szakemberek is alaposan elcsodálkoztak azon, hogy a Körös-Maros Nemzeti Parkban egy 16 évvel ezelőtt fiókaként gyűrűzött kék vércse került lencsevégre júniusban.
Becslések szerint a kék vércsék általában 6-8 évig élnek, ez a példány tehát valóban matuzsálemnek számít.
Fotó megosztása:
Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület
Először el sem akarták hinni, hogy Bátky Kolos gyűrűző milyen madarat fogott a hálóellenőrzés során az augusztusi Madárvártán. A szakembernek szinte majdnem teljesen hófehér füsti fecske akadt a hálójába, aminek csak 1-2 szárnytollán volt sötétebb szín.
A madárnak úgynevezett leucizmusa van, amely megakadályozza, hogy a pigment, különösen a melanin, a madár tollán egyenletes eloszlásban helyezkedjen el.
Fotó megosztása:
Zoboky Zsuzsanna
Júliusban Zoboky Zsuzsannának egészen különleges megfigyelési élményben volt része piliscsabai kertjében, amikor egy nem mindennapi színezetű kék cinegével találkozott.
Ez a kék cinege egy ritka színmutáció jeleit mutatta, melynek a neve flavizmus. Az ilyen madarak egyedei jellemzően a normális színükhöz képest barnás homok színűek, a sötét színanyagok részleges hiánya és a sárga színanyagok túlsúlya miatt.
Fotó megosztása:
Molnár Melinda
Áprilisban egy ceglédi kislánynak különleges és egészen biztos felejthetetlen élménnyel kedveskedett a természet, amiről felvételeket is sikerült készítenie.
Melinda egy ceglédi lakótelepen sétálva pillantott meg egy fehér tollazatú rigót, egy bozótos, bokros területen.
A fehér madár különlegessége, hogy egy albínó egyed. Erről a piros szem és az egyöntetű fehér tollazat árulkodik.
Fotó megosztása:
Rácz Szabolcs/KMNPI
Márciusban bukkant fel egy rózsás gödény, más néven rózsás pelikán a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén.
Utoljára éppen húsz évvel azelőtt, 2004-ben sikerült megfigyelni a Kis-Sárréten a hazánkban már csak ritka kóborlóként előforduló, nagytestű madarat.
Ezúttal nem a vízen, hanem a Biharugrai-halastavak közelében, egy szántóföldön figyelte meg és fotózta le a madarat mobiltelefonjával egy munkáját végző traktoros.
Fotó megosztása:
Gál Szabolcs
Februárban madarászok lettek figyelmesek három nagyon ritka hattyúra a Kis-Balaton területén. A kis hattyú Magyarországon ritka kóborló faj, észleléseknek országosan is 60 alatti az előfordulások száma.
Fotó megosztása:
A korábbi években sem volt hiány hasonló “felfedezésekből”. 2023-ban például először láttak hazánkban ibériai hantmadarat, ennek a fajnak ez volt az első magyarországi elfordulása. Írtunk arról is, hogy nagy meglepetést okozott 2022-ben a madárbarátok körében a Golopon feltűnt hófehér szajkó, de arról is olvashattunk, hogy 2021-ben Magyarországon sosem látott madarat gyűrűztek meg Ócsán.