Véletlen, hogy felfedezték Magyarországon a lazúrcinegét

November közepén látott napvilágot a hír, hogy Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában, egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász.

Sosem látott madár került elő Magyarországon

Ráadásul még szép is.

A Magyar Madártani Egyesület most részletes, hiánypótló cikkben mutatta be a megtalálás és a megfigyelés körülményeit, emellett választ adtak az érdeklődőkben felmerülő kérdésekre is.

Mint írják, ez a faj a többi cinegéhez hasonlóan a fészkelőhelyén állandó, nem vonul. Egyes példányok azonban alkalmi kóborlók, ezek tűnnek fel Európa-szerte. A nálunk lévő madár is egy ilyen ritka látogató.

Hogy miért pont a szegedi Fehér-tónál tűnt fel, azt nem tudják. A madár által kiválasztott, és másfél hete stabilan tartott élőhelyhez hasonló térségében is több tíz kilométernyi, eurázsiai léptékben mérve pedig sok-sok ezer négyzetkilométernyi nagyságrendben áll rendelkezésére. A cinege döntéshez a sok valószínű összetevő között minden bizonnyal a táplálékbőség is hozzájárult.

A klímaváltozáshoz ugyanakkor biztosan nincs köze a lazúrcinege megjelenésének. Az MME szerint madár- és állatfajok sokaságára jellemző, hogy az állomány egy kis része az átlagtól eltérően viselkedik. Ezek a kalandvágyó, próbálkozó egyedek teszik lehetővé a faj terjedését, új területek meghódítását. Az ilyen alkalmi látogatók a faj kísérletező, felderítő példányai.

Hozzátették, szinte bizonyosan nem telepszik meg nálunk, legalábbis nem tiszta állományban. Ehhez az kellene, hogy több madár, köztük ivarérett hímek és tojók is hozzánk látogassanak, és tavasszal ne térjenek vissza fészkelőhelyükre, hanem itt kezdjenek költésbe. Mivel az ilyen több egyedből álló kóborlás ritkább, a próbálkozó madarak a közelrokon fajokkal állnak párba. A lazúrcinege esetében ez kék cinegével szokott előfordulni.

Európa több országában láttak már a madármegfigyelők, illetve fogtak a madárgyűrűzők ilyen hibrideket, és Magyarországon is legalább három lazúrcinege x kék cinege keverék madár került kézre az elmúlt években, évtizedekben.

A lazúrcinege után újabb madárritkaság tűnt fel Magyarországon

Rózsás flamingó a szegedi Fehér-tavon.

Arra is csak tippelni lehet, hogy a madár meddig marad itt, de figyelembe véve, hogy az elmúlt napok markáns hidegfrontjai hatására sem állt odébb, jó esély van arra, hogy akár a tél végéig a területen marad.

A madár megtalálásához szerencsés véletlenek sokaságának egybeesésére volt szükség:

• egy madármegfigyelőnek néhány másodperces időablakban, és 3-4 méteres pontossággal pont a megfelelő helyen kellett járnia;
• pont a megfelelő irányba nézve;
• megfelelő minőségű távcsővel felszerelkezve;
• alapos madárfajismerettel rendelkezve.

Mi sem szemlélteti ezt jobban, hogy Orbán Zoltán, az MME szóvivője múlt héten hat órán kereste a madarat egy alig 500 méteres szakaszon társaival a csendben álldogálva, de a cinege csak egyszer tűnt fel alig néhány másodpercre. És akkor is csak egyikük látta.

A madárról további érdekességeket talál a Magyar Madártani Egyesület honlapján, ide kattintva. Tényleg érdemes elolvasni.

Kezdődik az énekesmadár-etetési szezon, ezekre kell odafigyelni

1890-ben indult el Magyarországon a lakosság települési madáretetési mozgalma.

Kiemelt kép: Orbán Zoltán / MME