Ritka ragadozók tesztelik a vadászok éberségét – írta a Borsod Vármegyei Hírportál.
Évtizedekig azt hitték, kihalt, de az elmúlt években látványos növekedésnek indult az állomány. Minden valószínűség szerint hazánkban élhet Európa legnagyobb aranysakál állománya.
Az aranysakál a nyolcvanas évek végén kihalt fajnak számított hazánkban. Az utolsó dokumentált példányt 1942-ben lőtték ki, de az 1990-es évek elejétől kezdve ismét rohamosan terjedt Magyarország területén. A Dráva-vidéken megjelenő állományok gyorsan növekedtek, majd az ország más régióiban is feltűntek.
Óvatos ragadozó
Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke szerint medvével nem, de aranysakállal már többször is találkoztak a vadásztársaság tagjai.
Medvével nem, de aranysakállal egyre gyakrabban találkozunk. Kártékony ragadozó, nem védett. Akár ki is lehet lőni, de nehéz meglőni, mert óvatos és gyors állat
– mondta a vadász a portálnak.
Ma már az aranysakál az ország területének 86 százalékán előfordul, az egyedek száma pedig robbanásszerűen nőtt.
Az aranysakál populáció terjeszkedési üteme csak az utóbbi évek során csökkent, ebből arra következtetnek a szakemberek, hogy a hazai populációjuk hamarosan stabilizálódik, a létszámuk elérte a maximumot. A kezdeti betelepedéstől erre mindössze két-három évtizedre volt szükség.
Otthon érzi magát
A szakértők szerint az aranysakál terjedése több tényezőnek köszönhető. A mezőgazdasági területek és a nem megfelelő hulladékgazdálkodás sokszor elegendő élelmet biztosít az állatok számára. A globális felmelegedés és az enyhébb telek is kedveznek a ragadozóknak. A kisemlősök és nagyvadak számának emelkedése elegendő zsákmányt biztosít számukra.
Az aranysakál sok gondot okoz hazánkban, a borjak, gidák, apróvadfajok, háziállatok is veszélyben lehetnek a ragadozó előfordulási helyein. Gyakran indítanak “hajtóvadászatot” az óvatos ragadozó ellen, Békésben egy sakálgyérítési versenyen egy vadász 57 állattal végzett. Az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi őre egy aranysakált nevelt fel otthonában.
