Hazánkban a horgászat népszerűsége egyre inkább növekszik, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy az aktív horgászok száma már meghaladta a egymillió főt. Ennek a rekreációs tevékenységnek a gazdasági és társadalmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a horgászok által egyre nagyobb mennyiségben használt csalogató- és etető anyagok bizonyos mértékű környezeti terhelést jelenthetnek vizeinkben, írta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
Etetőanyagok a vizekben
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai korábban már vizsgálták, hogy a horgászati tevékenységnek, illetve az azzal összefüggő etetőanyag-használatnak milyen hatása lehet a Balaton tápanyagforgalmi mérlegére éves szinten.
Arról azonban kevesebbet tudunk, hogy a beszórt etetőanyagokból milyen mértékben szabadulhatnak fel olyan a tápelemek, melyek alapvetően meghatározzák az algák szaporodását és vizeink minőségét.
A kérdés megválaszolásra a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a MATE AKI Halászati Kutató Központ és a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének együttműködésében egy átfogó kísérlet készült, melyben a kutatók vizsgálták, hogy a különböző összetételű etetőanyagok használata során milyen mennyiségű tápanyag juthat a vízbe, és hogy az elfogyasztott etetőanyagok milyen élettani hatásokat gyakorolnak a halakra.
Az algásodás veszélye
Az átfogó kísérletről szóló beszámoló szerint a beszórt etetőanyagokból olyan tápelemek szabadulnak fel, amelyek alapvetően meghatározzák az algák szaporodását és így vizeink minőségét. A kutatók megállapították, hogy 1 kilogramm etetőanyagból maximálisan 3 gramm nitrogén és 2 gramm foszfor szabadulhat fel egy nap alatt, s az is bizonyítást nyert, hogy az állati eredetű összetevőket nagyobb arányban tartalmazó „halkajából” különösen sok foszfor oldódhat ki a vízbe.
Pontyokkal végzett kísérlet
A pontyokkal végzett táplálkozási kísérletek során kiderült, sem a növényi, sem pedig az állati összetevőket tartalmazó etetőanyagok nem okoznak gyulladást vagy egyéb egészségkárosodást. Az utóbbiakat fogyasztó pontyok nagyobbra nőttek, ugyanakkor a növényi alapú etetőanyagok tápanyagtartalma hatékonyabban épült be a halak szervezetébe.
Környezeti kockázat
A rövid idő alatt nagy mennyiségben beszórt etetőanyag számottevő környezeti kockázatot jelenthet, állapították meg a kutatók, mivel annak el nem fogyasztott részéből jelentős mennyiségű foszfor oldódhat ki a vízbe, ami algásodást okozhat.
A vízminőség szempontjából jobban a növényi etetőanyagok
Az állati eredetű etetőanyagok jobban támogatják a halak növekedését, a vízminőség szempontjából viszont a növényi alapúak használata lehet kedvezőbb, mivel tápanyagtartalmuk hatékonyabban épül be a halak testébe, kifogásukkal pedig a vizeinkre gyakorolt tápanyagterhelés is jobban ellensúlyozható, olvasható az összegzésben.
Mint arról portálunkon beszámoltunk egy pecással különös eset történt, olyan amit ötven évnyi horgászat alatt egyszer sem tudott átélni. Kihalófélben lévő fertőzött halat fogott a Balatonban.
