Hajdú Tamás szolnoki madarász védett ragadozó madarat észlelt a fűben. A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület elnöke egy posztban mutatta meg a nehéz helyzetbe került réti baglyot.
Ráment már pár estém a réti fülesek kifigyelésére, ma végre meglett az első fészek… pont jókor, mert ezen a gyepen is kezdik a napokban a kaszálást! Tudtam beszélni a kaszálást végzővel, ki tudjuk jelölni a védőzónát a madaraknak, szerencsére példás hozzáállást tanúsított a gazdálkodó!
– osztotta meg Tamás.
A bejegyzésből kiderült, hogy a másik három revír olyan gyepen van, ami nem kaszálható. Van még egy biztos és egy kérdéses terület, ami szintén kaszálható gyepben van. Ezekre kell odafigyelni, hogy ne a kasza alatt végezzék a madarak.
Hajdú Tamás megkeresésünkre elmondta, hogy a Réti fülesbagoly (Asio flammeus) nem költ minden évben a tradicionális költőhelyein, csak táplálék bőség idején, ilyenkor inváziós évekről beszélhetünk. Az utolsó ilyen év 2023 volt, akkor 5 fészket sikerült lokalizálni a területen. Idén már a tél végén mutatkoztak a madarak, költésre utaló jelek április elején voltak a territóriumot őrző hímekkel, majd később és még jelenleg is násztevékenységgel. Ez idő alatt 4 pár revírjét azonosították, további két pár még bizonytalan Besenyszög megmaradt kaszálóin, gyepein.
A fajvédelmi munka része a revirek lokalizálása, az érintett földek használóinak azonosítása, kapcsolatfelvétel, majd amennyiben a talajon költő madár biztonsága nem garantálható (kaszálás, aratás miatt), akkor a fészkek pontos megkeresése. A gazdálkodó tájékoztatása után az érintett fészkek védőzónával való kijelölése segíthet a fészekalj felnevelődésében.
A gazdálkodók hozzáállása eddig minden esetben pozitív volt, szívesen segítettek és lemondtak a kieső minimális hozamról.
A legfőbb feladat azoknak a fészkeknek a megkeresése, ahol biztosan kaszálják a gyepet. A hasznosítatlan parcellákon csak kifigyelem a madarakat, és felveszem az OBM adatbázisba. Ilyenkor nem szükséges a védelmi munka. A faj jellemzően magas füvű gyepeken költ, de előfordul csatornák szegélyében, gabonatáblákban és ezek találkozásánál is. A leghatékonyabb módszer, ha tudjuk, mikor fiókásak a fészekaljak a táplálékkal érkező hímet meg lehet figyelni. Ilyenkor a hím a fészek közelébe viszi a zsákmányt, illetve minden esetben a revír közelében marad, és elüldözi a legfőbb predációs nyomást gyakorlókat, például a barna rétihéját vagy a dolmányos varjúkat
– mondta Tamás a Sokszínű vidéknek.
A Hajdú Tamás által készített videón bepillanthatunk a réti fülesbagoly fészkébe.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület évről évre felmérést készít a hazánk területén élő baglyok számának alakulásáról. Néhány éve kiderült, melyik Magyarország “legbaglyosabb települése”. A közelmúltban egy hazánkban rendkívül ritka, uráli baglyot fotóztak Csengersima külterületén. A Szentesi Természet- és Vadvédelmi Mentőközpont Alapítvány munkatársai Mezőhegyesen egy körülbelül 5 hetes erdei fülesbagoly fiókát mentettek.
