Tegnap estefelé újra “virágzott” a Rába – írta az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.
Az ország számos pontján napok óta lázban égnek a természetfotósok, akik egy endemikus rovar tömeges rajzására várnak.
E kérészfaj legnagyobb népességei a Tiszában és a Kőrösökben élnek, de a Rábában is előfordul. A dunántúli folyóban fennmaradt populáció genetikai állománya egy kicsit különbözik a tiszai állományétól, így kiemelkedő jelentősége van a faj genetikai sokféleségének megőrzése szempontjából. Szinetár Csaba látványos felvétele a folyó molnaszecsődi szakaszán készült.
A Rábában egy másik kérészfaj, a dunavirág is él, melynek rajzása nyár végén várható. Jelenlegi tudásunk szerint a Rába az egyetlen olyan folyó, ahol mindkét rovarfaj előfordul.
Tiszavirágok
Ahogy korábban írtuk, a tiszavirág (Palingenia longicauda) egy rövid életű kérészfaj. Amikor a különös rovar befejezi a folyó üledékében töltött hároméves lárvaéletét, imágóként kifejlődve 8-12 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. Európában a legnagyobb kérészfaj.
A tiszavirág hazánkban védett, természetvédelmi értéke 10.000 forint.
Lárvái Magyarországon, a Tisza leszakadó peremű agyagos partszakaszain, vízalatti telepeken élnek nagy tömegben, de több más hazai folyónk mentén is előfordulnak. Tiszainokánál 2023-ban a tiszavirágok egyedszáma az egymilliót is meghaladta. A nyár egyik természeti csodája Magyarországon a tiszavirágzás.
