A tavaszi fagyok, az aszály és a gyenge minőségű föld miatt felszámolja almaültetvényét az újfehértói gyümölcstermelő – írta az Agroinform. A gazdálkodó szilvával is próbálkozik, de abban sem lát hosszú távon nagy sikert.
Nyilas Tamás 15 hektáron gazdálkodik Újfehértó és Érpatak között. A gyümölcsösnek közel a harmada egy 10 éve telepített almaültetvény, amelynek sorsa végérvényesen megpecsételődött. Az ültetvény fáit a napokban a gazda elkezdte kiszedni a földből.
Hiába a csepegtető öntözés, az aszályos években ez legfeljebb arra elég, hogy ne száradjon ki a fa. A homokhátsági talaj víztartó képessége gyenge, a tavaszi fagyok pedig rendre elviszik a virágzást
– mondta a gazda a portálnak.
A gond nem most kezdődött. Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a tavaszi fagykárok után a nyári aszály is tönkreteszi a termést. Az öntözés sem jelent valódi megoldást, mert a csepegtető rendszer éppen csak a túléléshez elegendő.
Egy ládával szüretelt 2600 almafáról
A gazdálkodó jelenleg három almafajtát termeszt: Goldent, Idaredet és Florinát. A fák 5,5×2,7 méteres térállásban vannak telepítve, hektáronként 685 darab. Ezekből a fajtákból idén összesen egyetlen M30-as ládányi termést sikerült leszednie a négy hektárról – 2 600–2 700 fa esetében ez totális kudarc.
Nem tudok olyan almafajtát mondani, amelyik a korai tavaszi fagyokat biztonsággal elkerülné. A szaktanácsadók kémiai fagyvédelmet javasolnak, de ezek költségei az egekben vannak, a növényvédő szerek is rendkívül drágák
– magyarázta.
Az idei év az egy hektáros szilvaültetvényt is kivégezte: a korai virágzásban teljes fagykárt szenvedett.
Szilvával próbálkozik
Nyilas Tamás az alma helyére már elkezdte telepíteni az új szilvafákat – 1 600 darabot, darabonként 3 200–3 300 forintos áron –, ám fentiek miatt a jövőjük kérdéses. A rezisztensnek mondott Elena fajtáról például kiderült, hogy a sarkavírussal szemben legfeljebb toleráns: barna foltok jelennek meg a hús és mag találkozásánál, amit a vásárlók kukacosságként értelmeznek.
Ez gyakorlatilag eladhatatlanná teszi konzervgyár számára is. Nem mindegy, hogy 120 forintot kapok kilójáért, vagy csak 70-et
– fogalmazott.
Meggy: az utolsó esély
A gazda szerint az újfehértói fürtös meggy az egyetlen, ami némi esélyt jelent, leginkább a domborzat miatt. A tapasztalata szerint egyik évben a dombtetőn, máskor a völgyeken élik túl a fák a tavaszi fagyokat. Idén április 8-án például –6 °C-ot mértek. A dombtetőkön előrébb tartott a rügyképződés, így ott a bibe megsérült, a domb alján található fák megmenekültek.
Tamás idei jövedelme nulla, de be kellett fizetnie a 29 000 forintos kamarai tagdíjat, amelynek összegét a tavalyelőtti év jó termése alapján számították ki.
Nem segít a pályázat
A támogatások egy szűk körhöz kerülnek. Mi, akik valóban dolgozunk, nem tudunk élni velük, mert mindig beépítenek egy olyan szűkítést, ami kizárja a széles tömegeket. Az önerő hiánya, a nehézkes kifizetések, az állandó ellenőrzések csak ellehetetlenítik a pályázókat
– mondta.
A fiatal gazda pályázatra való jelentkezést végül nem vállalta: bár gyermekeinek megvan minden képesítése, a bürokratikus akadályok és a kiszámíthatatlanság miatt nem tartja reálisnak a részvételt.
A gazdálkodó azt tapasztalja, hogy Magyarországon mindenki kiszolgáltatott a nagy felvásárlónak. Nyilas Tamás szerint a lengyelországi példa jelenthetne megoldást, ahol 3–4 gazda összefog és kis gyümölcsfeldolgozót hoz létre.
Korábban írtuk, hogy 2024-ben akkora volt a hőség a Homokhátságon, hogy a barack törpévé zsugorodott. Az aszály évről évre katasztrofális helyzetetet teremt a mezőgazdaságban, egy kunsági gazdálkodó már egy öntözőcsatorna illegális lezárásával igyekezett ráirányítani a figyelmet az Alföldet sújtó extrém vízhiány problémájára.
