Július 22-én alig észrevehetően, de mérhetően rövidebb lesz egy nap: a Föld forgása miatt 1,34 ezredmásodperccel kevesebb időnk lesz, mint máskor – írja az IFL Science. Bár elsőre jelentéktelennek tűnhet ez az eltérés, valójában egy különös jelenség része, amelynek tudósok szerint még mindig nem ismerjük pontosan az okát.
Az elmúlt évtizedekben a Föld forgása fokozatosan lassult, részben a Hold fékező hatása miatt, amely égi kísérőként távolodik tőlünk. A lassulást a tudományos világ szökőmásodpercek bevezetésével ellensúlyozta, különösen a pontos időmérést igénylő rendszerek – mint például a GPS – számára. Az atomórák segítségével évek óta precízen nyomon követik a napok hosszát, de most valami megváltozott.
2020 óta a Föld szokatlan gyorsulást mutat. Ebben az évben mérték a modern időszámítás kezdete óta a 28 legrövidebb napot, és azóta minden évben új rekord születik. A 2024-es év eddigi legrövidebb napja például 1,66 ezredmásodperccel volt rövidebb a szokásos 86 400 másodpercnél.
Júliusban és augusztusban is várhatóak hasonló rövidülések: július 9-én például 1,23 ezredmásodperccel, 10-én pedig 1,36 ezredmásodperccel volt rövidebb a nap. A sorozat folytatódik: július 22-én újabb 1,34 ezredmásodperces rövidülés várható, augusztus 5-én pedig 1,25 ezreddel kevesebb időnk lesz.
Mi okozhatja a változást?
Bár a Hold hosszú távon lassítja a Földet, távolsága és elhelyezkedése befolyásolhatja rövid távon is a forgási sebességet. Amikor a Hold messzebb kerül a Föld egyenlítőjétől, kisebb fékező hatást gyakorol, így a bolygónk gyorsabban forog.
A kutatók szerint azonban ez önmagában nem elégséges magyarázat. Az óceáni áramlások, légköri mozgások, sőt még a jégsapkák olvadása sem indokolják a tapasztalt gyorsulást.
Egyes tudósok úgy vélik, a kulcs a Föld belsejében lehet. A földköpeny, a mag és a kéreg közötti tömegmozgások akár nagyobb hatással is lehetnek a bolygó forgására, mint eddig gondoltuk.
A földrengések is „időrablók”
A tektonikus mozgások is képesek befolyásolni a Föld forgását. A 2011-es japán földrengés például eltolta a Föld tömegközéppontját, és a NASA szerint körülbelül 1,8 mikroszekundummal gyorsította fel a forgást. Hasonló hatást gyakorolt a 2004-es indonéziai rengés is, amely 2,68 mikroszekundummal rövidítette meg a napot.
Dr. Richard Gross, a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója hasonlata szerint ahogy egy korcsolyázó gyorsabban pörög, ha karjait a testéhez húzza, úgy a Föld is másként forog, ha tömegeloszlása megváltozik.
Szökőmásodpercek: egy korszak vége?
1972 óta 27 alkalommal kellett szökőmásodperccel korrigálni a lassuló forgást. 2016 óta azonban már egyetlen ilyen beavatkozásra sem volt szükség. A Nemzetközi Földforgás és Referenciarendszerek Szolgálata (IERS) szerint 2025-ben sem kell új szökőmásodpercet bevezetni – éppen a gyorsulás miatt.
Hatással van az életünkre?
Ezek az eltérések egyelőre túl kicsik ahhoz, hogy a hétköznapokban érzékeljük őket, de a pontos időszinkronizálásban kulcsszerepük van. Ha a gyorsulás tovább folytatódik, új kérdések vetődnek fel a GPS-rendszerek, távközlés vagy akár a pénzügyi tranzakciók időbélyegei kapcsán.
Korábbi cikkeinkben írtunk 15 érdekességről a Földről, és megmutattuk, hogyan nézne ki a Föld óceánok nélkül.
