Mozaik

Parajdi bányakatasztrófa: újra meghosszabbították a vészhelyzetet

MTI/Kiss Gábor
A drónnal 2025. június 18-án készített felvételen a parajdi Só-szoros azon a része, ahol betört a víz a parajdi sóbányába. A parajdi sóbányát május 6-án zárta le a katasztrófavédelem, miután a heves esõzések nyomán a Korond-patak vize betört a tárnákba.
MTI/Kiss Gábor
A drónnal 2025. június 18-án készített felvételen a parajdi Só-szoros azon a része, ahol betört a víz a parajdi sóbányába. A parajdi sóbányát május 6-án zárta le a katasztrófavédelem, miután a heves esõzések nyomán a Korond-patak vize betört a tárnákba.
A Kis-Küküllőbe jutó sós víz miatt a folyó mentén található Maros megyei településeken továbbra sem iható a vezetékes víz.

Szeptember 10-én újabb 30 napra meghosszabbította a bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet a székelyföldi Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – jelentette a Hargita megyei prefektúra tájékoztatása alapján az Agerpres hírügynökség.

A székelyföldi sóbányában májusban történt katasztrófa nyomán elrendelt rendkívüli helyzet az újabb döntés szerint október 10-éig érvényes.

Az említett dátumig továbbra is tilos a belépés a veszélyeztetett területekre és a sószorosba. A hatóságok felügyelik a térségben zajló munkálatokat, és folyamatosan mérik a környező folyóvizek sótartalmát

– közölték.

A parajdi vészhelyzeti bizottság május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a bányába. Azóta a vészhelyzetet havonta hosszabbították meg.

A helyi vészhelyzeti bizottság döntése nyomán augusztus 13-án visszatérhettek otthonaikba a bányakatasztrófa miatt kilakoltatott parajdiak. Hazatérésüket az tette lehetővé, hogy két hónappal a kilakoltatásuk után a hatóságok beüzemeltek egy riasztási rendszert, amely baj esetén időben figyelmezteti az illetékeseket.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn este az Antena3 hírtelevízió vendégeként szóvá tette, hogy bár négy hónap telt el a parajdi katasztrófa óta, senki nem vállalta a felelősséget a történtekért. Úgy vélte, a katasztrófa nyomán valakinek vállalnia kell a felelősséget, a tragédia nem maradhat következmények nélkül.

A parajdi sóbányát működetető Országos Sóipari Társaság (Salrom) szintjén nem történt meg a felelősök számonkérése, sőt az állami vállalat vezetőtanácsa össze sem ül, hogy napirendre tűzze a kérdést. Hiába tesz kísérletet erre a gazdasági miniszter, a vezetőtanácsi tagok nem jelennek meg

– mondta a politikus.

A bányakatasztrófa miatt a Kis-Küküllőbe jutó sós víz miatt a folyó mentén található Maros megyei településeken továbbra sem iható a vezetékes víz, mintegy 40 ezer lakosnak naponta tartályokban szállítják az ivóvizet. Jelenleg a Kis-Küküllő vizének sótartalma kétszerese a megengedett értéknek, folyamatosan szivárog sós víz a folyóba.

Várhatóan a héten aláírják a szerződést a gyulakutai és a küküllőszéplaki víztisztító állomásokba beszerelendő sótalanító berendezések beszerzésére meghirdetett tender győztesével, jelenleg a beérkezett ajánlatok elbírálása zajlik.

Mint ismert, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába bezúdult nagy mennyiségű víz néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelynek működésétől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak megélhetése is függ. (MTI)

Kapcsolódó
Emlékképek a sóbánya mélyéről: ezért imádták a turisták Parajdot
A látogatóknak kialakított turisztikai csarnok 120 méteres mélységben nyújtott páratlan látványosságot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik