A paprika a magyar gasztronómia egyik alapfűszere, mégis egyre nagyobb arányban külföldről érkezik. Miközben a hazai termőterület csökken, és az éghajlati szélsőségek megnehezítik a termesztést, az import szerepe évről évre erősödik – írja az Agrárszektor.
Csökkenő hazai termelés
Magyarországon hagyományosan két meghatározó térség számít a fűszerpaprika fellegvárának: Kalocsa és Szeged vidéke. A termelés 58 százaléka Bács-Kiskun vármegyéből, 17 százaléka Csongrád-Csanádból, 13 százaléka pedig Jász-Nagykun-Szolnokból érkezik.
A számok azonban látványos visszaesést mutatnak. A 20. században még volt időszak, amikor akár 100 ezer tonna paprika is termett a szegedi és kalocsai körzetben, az ezredfordulóra ez 20-25 ezer tonnára csökkent. 2020-2021-ben még 15 ezer tonnát takarítottak be, mára viszont az éves mennyiség 5-8 ezer tonnára zsugorodott.
Ez egy részben annak köszönhető, hoy kevésbé éri meg, hektáronként 20-30 tonnás hozamra lenne szükség a rentábilis működéshez, ezzel szemben sok termelőnél ma inkább 8-9 tonna realizálható. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárás és a növekvő költségek tovább nehezítik a helyzetet.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a minőségi fűszerpaprika ára 2024 szeptemberében elérte a 9120 forintot kilogrammonként. Bár az ár emelkedik, a hazai termelők az import áruval versenyeznek, melyek gyakran olcsóbbak.
Honnan érkezik a legtöbb paprika?
A hazai keresletet még csökkenő fogyasztás mellett sem tudja teljes egészében kielégíteni a magyar termelés. Tíz-tizenöt éve az egy főre jutó éves fűszerpaprika-fogyasztás még 0,4 kilogramm körül alakult, ez azóta mérséklődött, az import szerepe mégis meghatározóvá vált.
Ez azt jelenti, hogy a boltok polcain található paprika jelentős része nem magyar termőföldről származik, hanem külföldi ültetvényekről érkezik.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogyan készíthetünk házi ételízesítőt.
