A jánossomorjai depóniának a település mellett Mosonmagyaróvár és Csorna is a tulajadonosa, viszont az üzemeltetését a Rekultív Kft. végezte, amely csődbe ment és egy éve már felszámolás alatt van, a szemétlerakóra lakat került. De egy bezárt depóniát is gondozni kell, ugyanis a szeméthalom belselyében folyamatos a bomlás, gázok és környezetkárosító bomlási folyadék keletkezik, ez utóbbi a csurgalékvíz.
A törvény értelmében a csődeljárás során a veszélymegelőzési és elhárítási feladatokat a felszámolás alatt álló cég helyett a felszámolóbiztosnak kell átvállalnia, ami egy éve nem történt meg.
Ráadásul a JTV beszámolója szerint a csődeljárás során most Jánossomorjára és Mosonmagyaróvárra terhelték a veszélymegelőzési és elhárítási feladatokat, amik közel egy éve ellátatlanok voltak és úgy tűnik, környezetvédelmi ellenőrzések sem történtek. A két önkormányzat most feljelentéssel él, súlyos környezetkárosítás alapos gyanújával, és összefog a veszélyelhárító folyamatok újraindításáért. A lakosságot azonban jelenleg nem fenyegeti veszély, az ivóvizek tiszták, mondják és igyekeznek is a helyzetet tovább mérsékelni a krédóba belekerült önkormányzatok.
Az ügyben a két önkormányzat polgármestere tartott sajtótájékoztatót, ahol Jánossomorja első embere, Lőrincz György elmondta, hogy 2023-ban szállítottak ide utoljára lakossági szemetet, később céges, gazdasági tevékenység hulladéka még került ide, de az sem sokáig. A Kft. az utóbbi években financiális nehézségekkel küzdött, főként az állami ernyő alá vont, alulfinanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer miatt, majd csődbe jutott. 2025 március 25-től elindult a csődeljárás, amire a bíróság egy felszámolóbiztost, a De Lege lata Zrt.-t jelölte ki.
A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a telepen az alapvető kármegelőző tevékenységeket sem látták el azóta. Fontos, hogy a törvény szerint az eljárás alatt már a felszámolóbiztos kötelessége a kármegelőző és kárelhárító folyamatok működtetése, fenntartása. Aminek, nagyon úgy tűnik, hogy a biztos nem tett eleget, pedig erre központi forrást is igényelhetett volna a szabályok szerint. A telepen csak részlegesen, de többnyire egyáltalán nem működött a csurgalékvíz-kezelés és a bomlási gázokat mentesítő fáklyázás sem. A takaróföld terítés is megszűnt. Novembertől azonban biztosan, teljesen leállt minden, lakat is került a telepre.
Azt egyelőre nem tudni, milyen mértékű a környezetkárosítás, ám az óvintézkedéseket, mint a fáklyázás és a csurgalékvíz elvezetése, e három önkormányzatnak kell finanszíroznia. Ez évi szinten 15-20 millió forint. További kérdés, hogy a depónia rehabilitációjának költsége, ami 1-2 milliárd forint, kit terhel. E feladat elvégzésére a tavaly tavasz óta felszámolás alatt lévő Rekultív Kft.-nek kellett volna alapot képeznie. A három illetékes önkormányzat csak állami segítséggel lát esélyt a rehabilitációra.
Korábban bemutattuk azt a videót is, amin látszik, ahogy több köbméternyi szennyvíz ömlött a Sióba és több tucat gyógyszerhatóanyagot mutattak ki a Kis-Balaton térségében. Pusztultak a halak, habzott a patak: vízszennyezés történt a kecskédi horgásztónál is.
