Sokan meglepődnek, amikor utánaszámolnak: a böjti időszak, azaz hamvazószerda és húsvétvasárnap között valójában nem 40, hanem 46 nap telik el. Elsőre úgy tűnhet, mintha valami nem stimmelne, pedig a háttérben egy régi egyházi hagyomány áll – írja a Dívány.
A nagyböjt eredetileg valóban 40 napig tartott. Ez az időszak Jézus bibliai böjtjére utal, és a húsvétra való lelki felkészülést szolgálja. A „plusz” napok azonban nem véletlenül kerültek bele a naptárba.
A vasárnapok jelentik a különbséget. A keresztény hagyomány szerint ezek az ünnepnapok nem számítanak böjti napnak, hiszen az Úr napjaként mindig kiemelt jelentőségűek. Mivel a nagyböjt időszakába hat vasárnap esik, ezek „kiesnek” a szigorú böjtölésből. Így a ténylegesen böjttel töltött napok száma továbbra is 40 marad, még akkor is, ha a teljes időszak 46 napot ölel fel.
Mit jelent a böjt a gyakorlatban? A legszigorúbb szabályok hamvazószerdára és nagypéntekre vonatkoznak. Ilyenkor csak háromszor lehet étkezni, és ezek közül is csak egyszer szabad jóllakni, miközben hús nem kerülhet az asztalra. A hústilalom általában 14 éves kortól érvényes, a szigorúbb böjti előírások pedig a felnőttekre vonatkoznak, bizonyos kivételekkel.
A nagyböjt nem csak az étkezésről szól. Sokan ilyenkor más területeken is önmegtartóztatást vállalnak: lemondanak például édességről, alkoholról, vagy tudatosan visszafogják a mindennapi fogyasztást. A hangsúly a tudatosságon és a lelki felkészülésen van.
Korábban írtunk már különleges húsvéti szokásokról a nagyvilágból és hagyományos húsvéti játékokról is.
