Kiss István Túrkevén él, 31 éves, végzettsége autószerelő-technikus. Az élet úgy hozta, hogy erdészetben dolgozik immár már hat éve. Nagyon szereti a munkáját, nyiladék karbantartást és gyérítéseket végeznek, valamint száraz, beteg fákat vágnak ki.
Minden napját az erdőben tölti, ahol számtalan csoda várja őt. Minden élőlényt tisztel és vigyáz rájuk, ha pedig lehetősége van rá felvétel is születik az erdő állatairól, amiket odahaza megmutat a kislányának és a feleségének.
A közelmúltban egy nem mindennapi élményben volt része Istvánnak. Olyan látott, amit eddig még soha, sőt ez a látvány nem sokaknak adatik meg.
A nem mindennapi színezetű levelibékát a reggeli órákban fotóztam, pont napsütötte helyen volt egy tölgyfa levélén. Valószínűleg melegedett picit, nem volt hideg, de napon jobb idő volt. Először szemétnek néztem, aztán közelebbről nézve, már kaptam is a telefonhoz. Az első kép után – amikor a falevélen ült -, arrébb raktam, mivel pont az út közepén volt. Kis idő után még ugyanott volt, csak akkor már átmászott az ágra
– részletezte István a különleges élményét.
Elmondása szerint a nem mindennapi találkozás Kisújszállás külterületén, a „Villogó csatorna” mellett történt, ahol az erdő körbe vizes árkokkal, csatornával határos. Nem messze az erdőtől Rizsföldek találhatóak.
Mi áll a levelibéka különleges színezetének a hátterében?
Az átlagostól eltérő színt egy genetika mutáció okozza, melynek a pontos neve axantizmus. Az érintett állatok -leggyakrabban hüllők, kétéltűek – képtelenek sárga pigmentek termelésére vagy tárolására. Ez a hiány a természetes sárga szín eltűnését eredményezi, ami miatt az érintett egyedek gyakran kéknek, szürkének vagy feketének tűnnek, mivel a kék és fekete pigmentek dominánssá válnak. A sárga szín hiánya miatt a zöld alapszínű állatok (pl. békák) türkizkéknek vagy kéknek látszanak.
Hogy boldogul az ilyen állat a természetben?
Ez a genetikai mutáció különleges, ritka színváltozatot eredményez a vadonban, ami feltűnővé teszi az állatot. A természetben hátrány lehet, mert az állat elveszíti a természetes álcáját, ami miatt nehezebb lesz számára a rejtőzködés, a környezetébe való beleolvadás. Emiatt pedig előbb prédává válhat a ragadozók számára.
A zöld levelibéka élőhelye
Általában a napsütötte nyílt területeken (nedves réteken, legelőkön), bokros, ligeterdős helyeken fordul elő. Előnyben részesíti a széles levelű növényzetet, az erdők esetében a vegyes fajösszetételűeket. Megtalálható kertekben, szőlőültetvényekben, gyümölcsösökben, parkokban, tópartokon és természetes vagy mesterséges vízfolyások mentén. Az emberi településeken, még nagyvárosokban is előfordul. Kerüli a sűrű és kevéssé megvilágított erdőket. Jól tolerálja a száraz időszakot, gyakran előkerül egészen száraz élőhelyekről is.
Természetvédelmi helyzete
A zöld levelibéka érzékeny az élőhelyének változásaira, különösen az erdőállomány, a bokros foltok eltűnésére, feldarabolódására, a vizes élőhelyek lecsapolására, a vizek szennyezésére, a szaporodóhelyek eltűnésére, a halakkal való benépesülésére. A faj az IUCN besorolásban a „legkevésbé aggasztó helyzetű” (Least Concern) megjelölést kapta, szerepel a Berni-Egyezmény II. függelékében, és az EU Élőhelyvédelmi Irányelv IV. mellékletében. A legtöbb országban védett faj. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Szokatlan színezetű állatokról már több alkalommal is beszámoltunk a portálunkon. Ilyen volt többek között a fehér tollruhás madárritkaság, ami Nógrádban tűnt fel, vagy a fehér egerészölyv, amit hóbagolynak néztek, bemutattuk az albínó füsti fecskéket, amik Jánoshalmán keltek ki, valamint nem mindennapi felvételeken mutattuk meg a tokaji fehér herceget.
