A Magyar Rovartani Társaság minden évben online szavazáson keresi az év rovarát. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a rovarvilág sokszínűségére, az egyes fajok ökológiai szerepére és védelmük fontosságára. A jelöltek bemutatásával az érdeklődők közelebbről is megismerhetik ezeknek az apró élőlényeknek az életmódját, élőhelyét és a természetben betöltött szerepét.
Az idei szavazás különlegessége, hogy mindhárom jelölt a futóbogarak családjába tartozik. A Magyar Rovartani Társaság ezúttal ezekre a változatos életmódú bogarakra szeretné ráirányítani a figyelmet.
A három jelölt közül december 6-án éjfélig lehet kiválasztani, melyik faj viselje a 2027-es év rovara címet.
Mit tudhatunk a futóbogarakról általában?
A futóbogarak a bogarak egyik legnépesebb és legváltozatosabb családját alkotják. Világszerte több mint 40 ezer fajuk ismert, Magyarországon 536 fajuk él, közülük 55 védett, kettő pedig fokozottan védett.
Nevükhöz híven gyors mozgású rovarok, amelyek méretükben és színezetükben is igen változatosak. A hazai fajok között alig 2 milliméteres és 4 centiméternél is nagyobb példányok egyaránt előfordulnak. Egyesek nappal, mások éjszaka aktívak.
A futóbogarak többsége ragadozó, elsősorban kisebb állatokkal táplálkozik, de vannak növényevő és magevő fajok is. Fontos szerepet töltenek be a természet egyensúlyának fenntartásában, hiszen számos mezőgazdasági kártevő állományát szabályozzák, a magevő fajok pedig a gyomok visszaszorításában is segíthetnek.
Három jellegzetes faj verseng az év rovara címért: az óriás, a hernyóölő és a rejtőzködő szépség. Ismerjük meg őket!
A bőrfutrinka (Carabus coriaceus), az Óriás
Magyarországon széles körben elterjedt, elsősorban a domb- és hegyvidéki erdőkben, erdőszéleken fordul elő, de kertekben és lakott területeken is gyakran találkozhatunk vele. A jellegzetes, más bogarakkal össze nem téveszthető bőrfutrinka főként éjszaka aktív, a talajon mozog, repülni nem tud.
Elsősorban csigákkal, földigilisztákkal és elhullott kisebb állatokkal táplálkozik, de a lehullott gyümölcsöket is elfogyasztja. Zsákmányát erős rágóival ragadja meg, majd emésztőváladékával feloldja, és felszürcsöli. Veszély esetén kellemetlen szagú, maró váladékot permetez támadójára, amely az ember szemébe kerülve erős csípő érzést okozhat. Ősszel szaporodik, és akár több évig is élhet.
Hazánkban több földrajzi alfaja is él, melyek elsősorban méretükben és szárnyfedőik simaságában térnek el egymástól. Természetes ellenségük, illetve fogyasztójuk a sün, a borz és a vaddisznó, de a varjúfélék és a fácán sem veti meg őket.
Az aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta), a Hernyóölő
Az aranyos bábrabló az egyik legszebb hazai futóbogár. A 2,5–3 centiméteres rovar feje és előháta kék, szárnyfedői aranyoszöld vagy rézvörös színben pompáznak.
Nevéhez hűen elsősorban hernyókkal és lepkebábokkal táplálkozik. Egyetlen példány évente akár 400 hernyót is elpusztíthat, így fontos szerepet játszik az erdőket károsító lepkefajok visszaszorításában.
Főként a hegy- és dombvidéki tölgyesekben él, és a legtöbb futóbogárral ellentétben nappal aktív. Elsősorban a fák törzsén és ágain vadászik, repülni ritkán szokott. A kifejlett bogarak a talajban telelnek át, és akár négy évig is élhetnek.
Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 5000 forint.
A szegélyes futrinka (Carabus marginalis), a Rejtőzködő szépség
A szegélyes futrinka hazánk egyik ritka, különleges megjelenésű bogara. Sokáig csak a Barcsi borókás területéről ismerték, az utóbbi évtizedekben azonban a Dunántúl több homokvidékén is felfedezték.
A 2–3 centiméteres, sötét színű bogár legfeltűnőbb jellegzetessége az élénkzöld, olykor sárgás-vöröses fémfényben csillogó oldalszegélye. Elsősorban homokos talajú erdőkben, borókásokban, fenyvesekben és erdőszéleken él.
Főként ragadozó, de elhullott állatokkal is táplálkozik. Repülni nem tud, ősszel szaporodik, és több évig is élhet.
Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
2026-ban az Év Rovara a párducfoltos hangyaleső, 2025-ben a sávos szitakötő lett.
