A lestyánt a régi időkben „panakes”-nek vagy „panax”-nak nevezték. E szavak jelentése: mindent gyógyító. Ma a köznyelv „maggifű”-nek is nevezi: a növény minden részének illata a zellerre emlékeztet, és levélzete a fűszerkeverékek és leveskockák elmaradhatatlan alkotórésze.
Gyökérzete gyógynövény
A növény földben megbújó gyökérzetét gyógynövényként tartják számon. Levelei nyár elejétől ősz végéig gyűjthetők, a gyökereket viszont csak ősszel érdemes felszedni.
A lestyánt elsődlegesen vízhajtóként használják, vízhajtó teakeverékek és főzetek elmaradhatatlan komponense, de a gyökérből készült tea önmagában is fogyasztható.
Konyhai felhasználása
Nagyanyáink sohasem hagyták ki a lestyánt a vasárnapi húslevesből. Elég egy csipetnyi belőle és a leves illatosabb és harmonikusabb ízű lesz. Nem szabad túlzásba vinni az adagolását, mert az megkeseríti a levest.
Gyökeréből meghámozva főzelék készíthető, magja egészben vagy őrölve sajátos ízt ad süteménynek, salátának, rizsnek, burgonyapürének.
Lestyános zöldségleves
Vágjunk kockára egy fej vöröshagymát, pirítsuk meg egy kis vajban, vagy olívaolajban. Adjunk hozzá 2 teáskanál lestyán levelet és pároljuk együtt a hagymával. Ezután szórjunk bele 1 evőkanál lisztet, keverjük össze, majd öntsük fel zöldségleves-lével. Forraljuk fel és ízesítsük szerecsendióval, sóval, borssal. Főzzük tovább egy kis ideig, keverjünk hozzá 1 dl tejszínt, majd pirított zsemlekockákkal tálaljuk.
Lestyán télire
Eltevése nagyon egyszerű. A leveleket megmossuk és lecsöpögtetjük. Egy lábasba rétegesen tesszük a leveleket és a sót. Ezt 6-8 órán át állni hagyjuk, utána mehet az üvegbe, a sótól engedett levével együtt.
Sötét helyen tároljuk. Ha a lestyán színe a hónapok múltával világosabb lesz, nem kell megijedni, ízéből nem veszít.
