Otthon készült

Kincsként őrzött ízek az Őrség konyhájából

Vaskor István
Vaskor István

A vidék újságírója. 2016. 07. 01. 07:59

Kóstoltad már a hajdinás vargányalevest, vagy a csutris rétest? Tudsz dödöllét dagasztani? Ha nem, akkor segítünk.
Korábban a témában:

Három éve jelent meg, és azóta is töretlen a sikere Az Őrségi konyha kincsei című receptgyűjteménynek és a hagyományokat is bemutató könyvnek. A szerző, a Szalafőn élő – és falusi vendégházat is üzemeltető – Gaál Zsuzsanna már szerte az országban bemutatta művét, ezzel együtt a tájegység néhány jellegzetes ételét.

Gaál Zsuzsanna, a könyv szerzője

Csoda-e, hogy az érdeklődők a mai napig alig tudnak betelni mindkettővel?

Az őrségi konyha nagyon egyszerű, gyorsan elkészíthető ételekből állt. Az itteni föld nehezen művelhető volt, ebből következően az asszonyoknak is részt kellett vállalniuk a paraszti munkában, tehát korlátozott idejük maradt a konyhában. A hétköznapokon az ételeket a megtermelt alapanyagokból, húsmentesen kellett elkészíteniük, mégis olyan ételek kerültek az asztalokra, melyek elegendő energiát adtak a paraszti gazdálkodás viteléhez.

A népi étkezésben jellemző káposzta, krumpli és bab mellett itt nagyon nagy szerepe volt a hajdinának, a kölesnek és a répaféléknek – mondja Gaál Zsuzsanna. – Ezek közül egyik-másik a gazdálkodás szempontjából is fontos szerepet töltött be, ugyanis másodvetések. Aztán vasárnap került esetleg egy szárnyas étel az asztalra. A falusi emberek az ünnepnapokat viszont igazán megülték, főként az emberi életesemény ünnepeit; a paszitát, a lakodalmat, a halotti tort oly módon, hogy szinte húst hússal ettek.

Az Őrséget elsősorban a tökmagolaj jellemzi, de népszerű a hajdina, amit hurkába is raktak. A harmadik a kerekrépa és főként a „csutrirépa”. A kerekrépát Vas és Zala megyében ismerik,  a csutrirépát (karórépa) az Őrségnek ebben a szegletében, Szalafőn termesztik. Ma már szinte csak rétes töltelék, de valamikor a lakodalmi asztal hússal egyenértékű étele volt.

Nagyanyámtól, édesanyámtól nagyon sok receptet, elkészítési módot eltanultam, így a fejemben is sok recept megvolt, és gyűjtöttem is – említi a könyv szerzője. – Szalafőn létezik egy úgynevezett Banyaklub, amiben nagyon tapasztalt asszonyok gondoskodnak a régi receptek, ízek életben tartásáról. Én csak az almapucolás szintjén merek ezeknek az asszonyoknak a munkájába beleszólni, amikor van egy közösségi rendezvény, mert ők profi módon tudják a dolgukat, és az 50–60 éves tapasztalatukkal nem lehet versenybe szállni. A receptek gyűjtésénél őket is kérdezgettem. Számos könyvet is elolvastam, így Zakál Györgyét és Kardos Lászlóét, akik foglalkoztak az őrségi gasztronómiával, konyhával, az alapanyagokkal, illetve a konyhai eszközökkel is.

Gaál Zsuzsanna azt szerette volna, hogy ne vesszenek el a tradicionális őrségi receptek, hiszen egyre idősödnek azok az emberek, akiknek ez volt az életük, ez volt az étkük.

A sikert ismerve úgy tűnik, hogy ez tökéletesen sikerült. Következzen gyorsan négy eredeti tájegységi recept, melyeket érdemes kipróbálni – annál is inkább, mert nagyon finomak.

Hajdinás vargányaleves

Hozzávalók: 1 marék szárított vargánya vagy 1,5 marék nyers vargánya, 1,5 bögre hajdinakása, 3 szál sárgarépa, 3 szál petrezselyem, diónyi zeller, 1 vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 zöldpaprika, 1 mokkáskanál pirospaprika, 1 babérlevél, 2-3 szem egész bors, 2-3 tárkonylevél vagy ½ mokkáskanál szárított tárkony, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 szál lestyánlevél vagy 1-2 szál zellerlevél, 1 evőkanál zsír, só.

Elkészítése: a zsíron megpirítjuk a zöldségeket, hagymát, hozzáadjuk a pirospaprikát, fűszereket (szárított tárkony és ½ csokor petrizszöld kivételével), és felengedjük 1,5 liter vízzel. A megmosott, nyers vargányát beletesszük, a szárított vargányát kicsit leöblítjük, úgy tesszük a levesbe. 15 perc főzést követően hozzáadjuk az előzőleg megmosott és 3-4 órát áztatott hajdinát. 10-12 percig főzzük, és hozzáadjuk a tárkonyt, a ½ csokor apróra vágott petrizszöldet, és még 1-2 percig főzzük. A lestyánlevelet, zellerlevelet kivesszük.

Őrségi hőkünsütt kerek perec

Hozzávalók: 1 kg finomliszt, 1 csomag (2,5 dkg.) élesztő, 2-2,5 bögre tej, 2 tojás + 1 tojás a kenéshez, 2 evőkanál cukor, 1 jó evőkanál zsír, só.

Elkészítése: az élesztőt futtassuk fel 1 bögre cukros tejben. Öntsük az edénybe a szitált liszt közepébe, kicsit dolgozzuk át, majd öntsünk hozzá még egy bögre jó langyos tejet, tegyük hozzá a felvert tojást és a sót. Közepes állagú legyen a tészta, dolgozzuk jól ki, majd tegyük hozzá a langyos zsírt, és tovább gyúrjuk addig, míg az edény oldaláról és a kezünkről le nem válik a tészta.

őrségperec

Lisztezzük le, takarjuk be abrosszal, tegyünk rá annyi terítőt, hogy jó melegben legyen a tészta. Kb. 1 órát kelesztjük, majd öklömnyi cipókat formálunk belőle, kicsit átgyúrjuk, és még legalább 10 percig kelesztjük. Ujjunkat a cipó közepébe szúrjuk, és körkörösen nyújtjuk, majd szétvesszük, és hosszú rudat formálunk a tésztából. Megsodorjuk – ez is nagyban hozzájárul a szálas tésztához-, majd kettes fonatba fonjuk, és összezárjuk a kört.

Még legalább fél órát hagyjuk kelni, tojással megkenjük és sütjük. A kemencében, hőkkün (forró kövön) sült az igazi, de lehet tepsiben, a tűzhelyben is készíteni.

Tejfölös kerekrépa

Hozzávalók: 6 jó nagy marék savanyított kerekrépa, 1 vöröshagyma, 1 mokkáskanál pirospaprika, 2-3 gerezd fokhagyma, 2 zöldpaprika, (nézzük át a répát, mennyi babérlevél és egész bors került bele, az szerint legyen 2 babérlevél és 5-6 szem egész bors), 1 doboz tejföl, 1 evőkanál liszt, só „Alapja” lehet füstölt köröm, bőrke, disznófej, húsos csülök, színhús.

Elkészítése: a hús levébe feltesszük a répát főni. A répát ízleljük meg, mert főként tél vége felé már nagyon savanyú lehet, ekkor csavarjuk ki, ha az sem segít, mossuk meg langyos vízben. Tegyük bele a fűszereket, reszelt vöröshagymát, és kb. 40 percig főzzük. A tejfölös habarással együtt még 2-3 percig főzzük.

Őrségi dödölle

Hozzávalók: 8-10 közepes nagyságú krumpli, 2-2,5 bögre rétesliszt, 2-3 nagyobb vöröshagyma, 1-2 pohár tejföl, 2-3 evőkanál zsír, só.

Elkészítése: a krumplit (én kizárólag sárga krumpliból készítem, újkrumpliból nem lehet készíteni) kockára vágva sós vízben – egy ujjnyival lepje el – feltesszük főni. Amikor nagyon megfőtt, krumplinyomóval beletörtjük a levébe a krumplit tartalékláng felett. Ezt követően még a tartalékláng felett fokozatosan adjuk hozzá a lisztet, és főzőkanállal vagy a krumplinyomóval (kinek hogy áll a kezére) összedagasztjuk.

Mindaddig adagoljuk hozzá a lisztet, míg az edény faláról le nem válik, illetve addig, míg az egész kezünk – vállunk ereje szükséges lesz a dagasztáshoz. Időközben apróra vágjuk a vöröshagymát, és a zsíron megsütjük (van, aki ropogósra sütve, van, aki egész puhára sütve, van, aki apró kockákra vágva, van, aki szelve szereti). A dödöllemasszát a zsiradékba mártott kanállal palacsintasütőbe szaggatjuk, és jól megpirítjuk. (Van, aki zsírozott tepsibe – cseréptepsibe – szaggatja, és a sütőben pirítja meg.) A sült hagymával, tejföllel ízlés szerint meglocsolva tálaljuk, de természetesen köretnek is kiváló.

Amennyiben nem sikerül elsőre, ne adjuk fel! Próbálkozzunk türelemmel, mit veszítünk? 1 kg krumplit, pár deka lisztet és fél órát?

A fotókért köszönet Gaál Zsuzsannának.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.