Egy erdélyi szász szólás szerint, aki puliszkát vacsorázik, lábujjhegyen osonjon ágyba, nehogy útközben megéhezzék.
A puliszka kedvelői a sós, zöldséges változatok mellett édeskásaként is fogyasztják, kukoricaliszt helyett gyakran kukoricadarából készítve. Mivel a búzával és rozzsal ellentétben nem tartalmaz glutént, a lisztérzékeny személyek táplálkozásában is fontos szerepet tölthet be.
Hozzávalók
50 dkg kukoricaliszt, 1 liter forró víz, 25 dkg juhtúró, 2-3 dl tejföl, 1 csokor zöldhagyma vagy 1 szál póréhagyma, 1 evőkanál zsír
Elkészítése
Nagy fazékba felteszünk vizet melegedni. Amikor gyöngyözni kezd, beleszórjuk a kukoricalisztet, takarékra vesszük, így főzzük 20-25 percig. A tűzről lehúzva addig keverjük, amíg összeáll. Visszatesszük a tűzre, nagy lángon egyet rottyantjuk, míg a vizet teljesen magába szívja.
Egy tűzálló tál alját kikenjük a zsírral, és megszórjuk juhtúróval. Centis szeleteket vágunk a puliszkából, és rétegezni kezdjük: puliszka, juhtúró, hagyma, és ismét puliszka, juhtúró, hagyma, egészen addig, míg elfogynak a hozzávalók. A tetejére juhtúró kerüljön, amit meglocsolunk tejföllel.
A tálat lezárjuk alufóliával, 15 percre berakjuk a 150 fokosra előmelegített sütőbe. Kis idő leteltével levesszük a fóliát, és így még 3 percig sütjük.
Melegen, tejföllel meglocsolva, esetleg reszelt sajttal és sült szalonnával meghintve önálló ételként is tálalhatjuk, de szaftos sültek körete is lehet.
Aki sósan szereti az ételeket, sózhatja is, de a juhtúró eléggé sós ízhatást ad.
