Görögországban nagyon sok mézet állítanak elő, nagy méztermelő ország, a lakosok is nagyon sokat fogyasztanak, sokféle ételt ízesítenek mézzel, legyen az édesség vagy húsétel. A fenyőméz az egyik legkedveltebb – olvasható a Sarti Info weboldalon.
Az interneten ugyanakkor sok helyen írnak arról, hogyan „készítsünk fenyőmézet”. Az instrukciók szerint vegyük meg a virág- vagy akácmézet, szerezzünk be fenyőfáról friss hajtást, ezt tegyük bele egy befőttesüvegbe, öntsük fel mézzel, és az egészet tegyük ki a napra másfél-két hónapra. Utána átszűrjük és fogyasztható. Torokfájásnál, köhögésnél nagyon hamar segít a panaszokon – mondják.
A fenyőméz magában hordozza a méznek és a fenyőnek a gyógyhatását
A görögök a fenyőmézre különösen büszkék. A méhek ezt a fajta mézet a fenyőfák törzsén élő manna pajzstetvek által kiválasztott édes mézharmatból állítják elő. Az Aleppo-fenyőméz az egyik legkedveltebb, az állaga annyira sűrű, hogy szinte nem is folyik. A méhek áprilisban, valamint augusztus és november között gyűjtik, és egyik jellegzetessége, hogy nem kristályosodik be. Nagyon sok cukrot és fehérjét tartalmaz, ásványianyag-tartalma magas.
Ha teát ízesítünk vele, ügyelni kell arra, hogy 40 C foknál magasabb hőtől az ásványi anyagok elbomlanak, és gyógyhatását elveszíti.
A fenyő jótékony hatásai
Önmagában a fenyőt már az ókori görögök is alkalmazták gyógyításra. Sebek tisztítására használták gyantáját, füstöléssel helyiségeket fertőtlenítettek vele. Fiatal tűleveleinek főzetével torokfájást, köhögést, légúti problémákat gyógyítottak. Illóolaja gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású.
