Otthon készült

Megunhatatlan Zala kocka a nagymama receptje szerint

A hetvenes-nyolcvanas években Zalaegerszeg főtéri cukrászdájában a Párizsi csúcs után ez volt a legfinomabb és a legdrágább ínyencség. Itt mindenki csak Zala kockának hívta ezt a csokihabos, piskótás alapú, kocka formájú szeletet, aminek a tetejéről sohasem hiányozhatott a csokireszelék és a tejszínhab.

Ugyanakkor a Zala kocka nem is feltétlenül zalai különlegesség, Körmenden például Rába, másutt Somogy, Baranya, Vasi, Alpesi, Alföldi kockaként árulják. Magát az alapsüteményt pedig szinte mindenki kóstolta már.

Vajon a sok kocka közül melyik lehet az igazi? Hol alkották meg először ezt az édességet?

Egy biztos, a zalaiak magukénak vallják “a kockát”. Évekkel ezelőtt a zaol.hu-n utánajártak a témának, állításuk szerint a süteményt a zalai származású Molnár András “találta fel” 1963-ban: bátyjával, aki szintén cukrász volt, közösen sütötték meg először Pesten, aztán Molnár András adott nevet neki. Ő egyébként igazi újítónak számított: a Vitamin szelet és a Vanília kocka is a nevéhez fűződik.

Hogyan került Kaposvárra ez a süti?

A zaol.hu annak idején ennek is utánakérdezett, Csutorás János, a Korona Cukrászda akkori mestercukrásza így mesélt a süti keletkezésének történetéről.

Valamikor a ’80-as években a kaposvári cukrászüzem baráti találkozóra hívta a zalaegerszegi kollégákat, akik az üzemlátogatás után több sütemény (például Római szelet, Mézes és Kakaós szelet) receptjét elkérték; sőt, a porból készült fagyi titkai iránt is élénken érdeklődtek. Pár hónappal később aztán az egerszegiek viszont-látogatást szerveztek, melyen a mieinknek a Zala kocka tetszett meg, elkérték hát a receptúrát.

Ezek szerint tehát a Zala kocka valóban zalai sütemény.

Nemrégiben kezembe akadt nagyanyám süteményes füzete

Nagymamám, Kustán Szende egy göcseji kis faluban, a zalai dombok között élt. Imádott sütni, búcsúkor – a legnagyobb ünnepek egyike volt – telesütötte a hidegszobát, annyifélét csinált. Kihagyhatatlan volt a Zala kocka, mi unokák imádtuk. Megannyi tárgyi emléket, köztük edényeket, korabeli mérleget és habverőt, fejkendőket őrzök tőle, de mind közt a legbecsesebb ez a megsárgult, barna borítójú receptes könyv:

Ahány oldal, annyi tollal írt bejegyzés, több recepthez utólagos kiegészítések, jótanácsok is tartoznak.

Később anyukám folytatta a füzet írását, tőle is olvasható pár süti, de a megsárgult lapok között találni nyomtatott, a megyei hírlapból kivágott betéteket is.

Akkoriban minden háziasszony ezt tette, összegyűjtötte a családi recepteket, kivágta a magazinokból az újdonságokat, cserélgették egymás között.

Nagy kincs ez a receptes füzet nekem, ráadásul használható is, nem egyszer sütöttünk már belőle, nem csak én, barátnők is. Ezt lapozgatva találtam rá nagyanyám ki tudja hány éves Zala kocka leírására is.

Amúgy nem egy bonyolult sütemény, semmi különös nincs benne, nem is túlontúl édes, viszont nagy és habos.

Íme, a Zala kocka – Szendi mamám eredeti receptjével

10 egész tojást, 26 dkg kristálycukrot, melegen a tűzhely szélén felverünk, jó keményre. Azután 20 dkg lisztet hozzászitálunk. Két lapra megsütjük.

A barna közepe: 5 egész tojás, 13 dkg kristálycukor, ezt is melegen jó keményre felverjük, és hozzáadunk 7dkg lisztet, 3dkg kakaót, ezt is lassan hozzászitáljuk és könnyedén hozzákeverjük és sütjük.

A krémje: Fél liter tejbe beleteszünk 13 dkg cukrot és felforraljuk, 2 csokoládé pudingot kevés tejben megáztatjuk, utána a forralt tejhez főzzük, jó sűrűre. Ha már elég sűrű a tűzről levéve, 5 tojás keményre vert habját, 7dkg kristálycukrot melegen felverünk, 20 dkg vajat 10 dkg cukrot jól kikeverünk. Ha nemigen barna, teszünk bele egy kis kakaót. Végezetül a lapokat megtöltjük vele, és a tetejét is ezzel behúzzuk, végezetül csokoládé reszelékkel megszórjuk. A kockák tetejére egy kis búbot teszünk.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik