Édes és kicsit sós is egyszerre, és mivel kefírrel és kukoricalisztből, kevés cukorral készül, kifejezetten laktató, ráadásul Zalában ez hagyományosan gluténmentes étel. Leves mellé, főételként is fogyaszthatjuk, akár a szilvás gombócot, mert nem kifejezetten desszert.
Jellemzően friss szilvával – lekvárral vagy frissen szedett, kimagozott gyümölcsből, esetleg befőttből – készítik, de mennyei barackból, sőt meggyel is. Szerte Zalában jellemzően kukoricalisztből sütik, de a szilvamálét ismerik az Őrségben is, ott búzalisztből keverik ki a tésztáját.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="687" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Mi a zalai máléra esküszünk – mert a kukoricaliszt finom
A legfinomabb akkor, ha frissen szedett szilvával, szigorúan fahéjasan, és kefirrel készítünk el. Íme, a jól bevált a recept.
- 1 kg szilva (magozott)
- 20 dkg kukoricaliszt
- 10 dkg búzadara vagy riszliszt
- 2 db tojás
- 1 dl olaj
- 1 teáskanál só
- 2 ek cukor
- 1 csomag vaníliás cukor
- 450 g kefir vagy aludttej
- 1 tk szódabikarbóna
- ízlés szerint fahéj
A kukoricalisztet, sót, cukrot, sütőport, fahéjat, a tojást, az étolajat és a kefirt vagy aludttejet robotgéppel összekeverjük. Hagyjuk állni legalább egy órán át, hogy a kukoricadara megdagadjon. Ha riszliszttel – vagy sima búzaliszttel csináljuk, nem kell várni.
A híg tésztát egy sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük, majd a kimagozott – fahéjas cukorban megforgatott – szilvákat a tészta tetejére tesszük. Ha belemerül a szilva a híg tésztába annál jobb!
180-200 fokon, légkeveréssel sütjük 20-25 percig. Ha barnulni kezd, villával ellenőrizzük. Ha közepe is megsült, a tetejét porcukorral meghintjük, majd tálaljuk.
Címlapfotó: Pais-H Szilvia