Otthon készült

Miért diós? Miért mákos? Miért bejgli?

Létezik-e egyik a másik nélkül? Mi volt előbb: a kifli vagy a kalács? Borbás Marcsi új videóját sem szabad kihagyni hozzá...

Nagy mesélő volt a történelemtanárnőnk középiskolában, és ezek a mesék évtizedek után is megmaradtak az emberben. Akkor is, ha köze volt a történelemhez, akkor is, ha nem. Egyszer a diós és a mákos bejgliről mesélt, nem volt egy nagy történet, de valamit tudhatott, mert azóta sem felejtettem el.

Gyerekkorában, valamikor a Horthy-rendszer közepén is kötelező eleme volt otthon a karácsonynak a bejgli, a két klasszikus. Az egyiket, a mákost ugyan nem ette senki, kérdezte is az édesanyját, minek csinálja?. De hiába, nincs diós a mákos nélkül.

Ahogy nappal sincsen éjszaka nélkül, így az egyik bejgli a világosság, a másik a sötétség, és mivel karácsonytól  a nappalok hosszabbodnak, az éjszakák rövidülnek – ezért is van a téli napforduló után a karácsony, hiszen ekkor már érzékeli a változást az ember – nincs étel, amely jobb szimbóluma lenne mindennek.

De mindez csak legenda, immár a mi családunk legendája, a diós és a mákos bejgli hivatalosan egész máshogyan született.

Mielőtt azonban a kérdéseinket megválaszolnánk, Borbás Marcsi új videóját ne hagyjuk ki, hiszen milyen egy bejglis cikk bejgli nélkül?

Miért diós?

Mert véd a rontás ellen minden forrás szerint. Az egészséget és a jólétet szimbolizálja – a 2019-es árak alapján tényleg. A Mátra keleti lejtőin négy éve még csupán 2500 forintért vettük kilóját, most 2000-ért adtak fél kilót. Hiába, rossz volt az idei termés… Más kérdés, hogy a Pásztóról Galyatetőre vezető úton akkor is, most is csodaszép, csodajó diót adtak az asszonyok. Csak változtak az árak…

Van, ahol aranyáron adják a diót
Kicsit drágább, mint azt sokan várták.

Miért mákos?

Mert bár a mákos tészta azért szerényebb készítmény a diósnál, maga a mák szintén jólétet, bőséget sőt termékenységet jelent.

Egyes helyeken úgy tartják, ha mákot eszik szenteste a lány, hamar férjhez megy.

Miért bejgli?

Mert a beugen németül hajlítást jelent, és ha valami, hát hajlítás az van bőven a bejgliben, ott is, ahol kispórolják belőle a tölteléket. Sziléziai találmány, hogy így is lehet kalácsot sütni, a 19. században került Magyarországon az ünnepi asztalra.

Ez biztos? 

Még ez sem biztos, mert más forrás szerint  pozsonyi kifliből született Pozsonyban. Ehhez előbb a pozsonyi kiflinek kellett megszületnie, és a 16. században ez meg is történt, népszerű is lett a helyi pékek nagy találmánya. Aztán elkezdték újragondolni, mire eljött a 20. század, ami Magyarországon nem a bőségről lett híres, egyre kevesebb lett benne a dió és a mák.

A 21. században azért látunk más folyamatokat is, és megjelent a dió meg a mák alternatívája, úgymint gesztenye és hasonlók.

De az elmaradhatatlan akkor is csak a diós és a mákos, ha szerette mindkettőt a történelemtanárnőnk, ha nem. Amikor erről beszélt a ’80-as években, még azt sem azt sem tudtuk, hogy lesz rendszerváltás, és államtitkár lesz belőle. Beke Kata, a neves író a könyveiben is nagy mesélő, Az én Itáliám címűt mindenkinek ajánlhatom.

De ez már egy másik történet…

Kiemelt kép: YouTube

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.